Eltűnt épületek nyomában – A Park Szanatórium

A múlt század elején a Városliget és környéke Budapest egyik legjelentősebb egészségügyi központja volt. A tiszta, pormentes levegő és a környék vasas bórvizei ideális környezetet biztosítottak a szanatóriumok számára, amelyek egymás után nyíltak meg. Kiemelkedett közülük a Liget Szanatórium, amelyet Dr. Jakab László alapított, és amely rövid idő alatt a főváros egyik legjelentősebb magángyógyintézetévé vált.

A Liget Szanatórium 1909 augusztusában nyitotta meg saját kórházát a Nagy János utca (mai Benczúr utca) 47. szám alatt. Az épületet Jakab doktor testvére, a neves építész, Jakab Dezső tervezte. A szecessziós stílusú, hatszintes épület minden betegszobája erkélyes volt, így biztosítva a betegek számára a szabad levegőn való pihenést. A Liget Szanatórium presztízsét az is mutatta, hogy 1919 januárjában itt kezelték Ady Endrét, aki január 27-én az intézmény falai között hunyt el. Emlékét ma egy kis emlékszoba és egy tábla őrzi.

A Liget Szanatórium sikerén felbuzdulva Jakab László és a szintén orvos Rácz Hanna 1911-ben egy szomszédos Aréna úti (ma Dózsa György út) telken megépíttette második szanatóriumát, a Park Szanatóriumot. Ezt az intézményt is Jakab Dezső tervezte – Komor Marcellel közösen – szecessziós stílusban. Az utcáról belépve magyaros mintájú, színes hall fogadta a látogatót. Innen pompás pálmák között, keleti szőnyegekkel borított márványlépcső vezetett az emeletre, ahol a földszintihez hasonló hallba lehetett jutni. Itt voltak a betegszobák. Az egész épületben az akkor még távolról sem természetes módon központi fűtés, állandó hideg-meleg víz, telefon biztosította a kényelmet. A harmadik emeleten voltak a műtők, ezekhez csatlakoztak a rendelők, valamint a röntgen- és kémiai laboratórium helységei. Az épülethez gondozott kert is tartozott.

Míg a Liget Szanatórium főként belgyógyászati és ideggyógyászati kezelésekre, vízgyógyászatra és fizikoterápiára specializálódott, addig a Park Szanatórium sebészeti, urológiai és szülészeti osztályokat működtetett. A Park Szanatóriumban halt meg Ady Endre szerelme, Léda 1934-ben, és itt műtötték Babits Mihályt 1938-ban. A Liget Szanatórium 40 ágyával szemben a Park Szanatórium 58 szobában 68 beteget tudott fogadni. Jakab László azonban még ennyivel sem elégedett meg. 1917-ben újabb telket vásárolt az Aréna út és a Nagy János utca (ma Dózsa György út és Benczúr utca) sarkán. Az első elgondolás szerint ide egy harmadik szanatórium épült volna. Végül azonban egy négyemeletes, a másik két épület stílusához illeszkedő bérházat emeltek a saroktelekre.

Jakab doktor kiváló üzleti érzékkel rendelkezett: a Nagy Háború utáni gazdasági válság ellenére is sikerült minden kölcsönt visszafizetnie. A három ingatlan mellett 1920-ban új vállalkozásba fogott: megalapította a Budapest-Svábhegy Szanatórium Rt-t, és 1922-ben megkezdte egy új szanatórium építését. A terveket ismét testvére, Jakab Dezső készítette, ezúttal Sós Aladárral. A vállalkozás azonban pénzügyi problémákba ütközött. Az egyik részvényes visszalépése miatt dolláralapú kölcsönt kellett felvennie, ami súlyos anyagi terhet rótt rá. Bár az intézményt 1927-ben ünnepélyesen átadták, 1931-re csődbe ment. Ez a bukás magával rántotta a Liget Szanatóriumot is, amelyet még 1931-ben bezártak. Helyén később panzió nyílt.

A Park Szanatórium 1944-ig működött, de a háború során többször kifosztották, majd Budapest ostromában megsérült. A fellelhető irodalom szerint annyira megsérült az épület, hogy le kellett bontani. Ám a közelmúltban megtalált archív fénykép szerint csak a Park Szanatórium tetőzete és negyedik szintje sérült meg, a sarki bérház és a Liget Szanatórium pedig sértetlenül átvészelték a háborút.

Az 1950-es évek elején elbontott Park Szanatórium és a mellette lévő sarokbérház a kommunista vezetés döntésének esett áldozatul. Az épületek helyén épült fel a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) új székháza. Mellette pedig a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) székháza, melynek nagyterme adott otthont a pártvezetés legfelsőbb gyűléseinek. Így a Dózsa György út mentén a Városligeti fasor és a Benczúr utca között a historizáló városképet semmibe vevő, modern épületsor jött létre. Azonban a nagy átalakítások korszaka a rendszerváltás után sem állt meg. A SZOT székház robosztus tömbje helyére 2004-ben épült fel a futurisztikus-kortárs megjelenésű Park Atrium irodaház, amelyben az ING Bank és a Deloitte Hungary székhelye működik. Jakab doktor három épülete közül csak a Liget Szanatórium épülete maradt meg.

Bár Jakab doktor nagy álmai végül összeomlottak, a Liget és a Park Szanatórium legendás hírneve máig fennmaradt, emlékeztetve az utókort a Városliget egykori egészségügyi fénykorára.

Vezetőkép: A mai Dózsa György úton állt egykor a Park Szanatórium. (Forrás: FSZEK)