Eltűnt épületek nyomában – A Budai Helyőrségi Kórház

A 19. század végén a nagyobb helyőrségekben kórházakat hoztak létre a sebesült katonák ellátására és az egészségügyi személyzet kiképzésére. A XVII. Császári és Királyi Budai Helyőrségi Kórház építéséről 1870-ben döntött a katonai kincstár.

Az intézményt a mai Alkotás utca nyugati oldalán, egy akkor még szinte beépítetlen területen kezdték kialakítani.

A bécsi műegyetemi tanár, Dodier tervei alapján készült a historizáló stílusú kórház. A kor megszokott pavilonos szerkezetétől eltérően, tömbösített, zárt rendszerben épült. Az épületeket folyosók kötötték össze, ami modern és hatékony betegellátási struktúrát biztosított. Az intézmény közel 700 beteg befogadására volt alkalmas.

Az Alkotás utca felől nyílt a kétemeletes, timpanonos tetővel díszített főépület, amely a kórház központja és főépülete is volt egyben. Mögötte három egyforma és két, keresztalaprajzú, háromemeletes nagy tömb kapott helyet. Utóbbi két épület kiemelkedett a többi közül, hiszen azokat négy, harangtoronyra emlékeztető, mozgalmas tető koronázta. Az akkoriban modernnek számító gyógyintézet még kápolnával is rendelkezett. Később, a két világháború között a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium megszerezte az intézettel szomszédos, Királyhágó utcáig tartó telket. 1939-ben új kórházat emeltek itt Tabéry Iván tervei alapján. Az új, funkcionalista modern épületet kétszáz ágyasra tervezték.

A német megszállás után a kórház személyzete számos jelentős személyt bújtatott, köztük Karinthy Frigyest, Latabár Kálmánt és Básti Lajost. A kórház környéke Budapest ostroma idején komoly harcok színhelye volt. A Déli pályaudvart célzó légitámadások alkalmával, az elcsúszott bombaszőnyegek az épületek tetőzetében és felsőbb szintjeiben okoztak jelentősebb károkat, de a közvélekedéssel ellentétben az épületek nem dőltek össze. A visszaemlékezők két bombatámadásról számoltak be, melyek csupán az új, Királyhágó utcai épületben, valamint a déli szárny első emeletében tettek kárt.

A háború után a részben megsérült épületeket nem állították helyre, rommá nyilvánították őket és lebontották. Csupán a modern szárnyat, valamint a Böszörményi út felé eső nyugati épületet nem dózerolták le. Benne található a helyőrségi kórház egykori kápolnája. A kápolnát a Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet újíttatta fel, azonban az államosítás után elvesztette eredeti vallási funkcióját, és egészségügyi célokra használták. A kórház többi épületének helyén a historizáló környezetbe nem illeszkedő, modern honvédségi lakótelepet építettek. A fennmaradt Tabéry Iván tervezte modern szárnyat pedig 1984-ben felújították, továbbra is egészségügyi funkciót lát el.

A Budai Helyőrségi Kórház emléke mára szinte teljesen eltűnt Budapest térképéről. Ám egykori jelentőségét a magyar katonai egészségügy fejlődésében és a város történetében nem lehet elfelejteni.

Vezetőkép: a Budai Helyőrségi Kórház Alkotás utcára nyíló főépülete. Forrás: Hungaricana