Sor(os)tűz a globalista elit zászlóshajóira

Igen nagy felháborodás övezi a Soros-támogatásokról szóló jelentéseket Amerikában (itt halkan jegyeznénk meg, hogy a magyar jobboldali médiában évek óta folyamatosan lehet olvasni különböző oknyomozó és tényfeltáró írásokat mindezekről), Donald Trump intézkedései pedig a globalista elit számára jelentenek komoly nehézséget. Számukra ugyanis most „a lét a tét”. S hogy miért is van jelentősége a Soros-szervezetek kisöprésének? A Vasarnap.hu cikksorozatot indít, melyben górcső alá vesszük, kiket, mennyivel és milyen céllal támogattak a transzparencia égisze alatt a jótékonyság köntösébe bújtatott filantrópok…

Orbán Viktor szerint az egész Soros hálózatot fel kell számolni. A miniszterelnök tegnap közösségi oldalán arról írt, hogy az amerikai elnök úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza, a különböző amerikai kormányzati szervek kiknek és mennyi pénzt juttattak az elmúlt években. A kormányfő ismertette, hogy a liberális globális elit az amerikai költségvetést és amerikai kormányzatot arra használta, hogy az ő pénzügyi és ideológiai céljait az amerikaiakkal finanszíroztassa az egész világon. Hozzátette: „ezt segélynek állították be, de valójában a politikai befolyásolás eszközéről van szó. Kaptak pénzt egyfelől a Soros-alapítványokból, másfelől az Amerikai Egyesült Államok hivatalos kormányzati költségvetéséből is. Ebből a pénzből végezték a közösségromboló, migrációt támogató, családellenes, genderőrületeket finanszírozó tevékenységüket az egész világon.”

Nézzük, miről is van szó.

A magyar jobboldali médiában évek óta jelennek meg leleplező írások a Soros-féle szervezetek kártékony munkájáról, így például arról, milyen jelentős összeggel tuningolja a “független-objektív” médiát hazai berkeken belül – és kívül is – Soros György, aki nem aprózta el az adakozást 2016 és 2020 között sem. Abban az időszakban a milliárdos tőzsdespekuláns legalább 131 millió dollárt adományozott közel 253 újságírónak és aktivista médiacsoportoknak világszerte – minderről az MRC Business elemzése tárt fel részleteket. “Dzsordzsi bácsi” igen csinos összeggel járult hozzá a radikális baloldali eszmék megismertetéséhez, azok elfogadtatásához is: 103 236 632 dollárt pumpált médiacsoportokba az Egyesült Államokban és külföldön 2000 és 2014 között, míg a 2016 és 2020 közötti időszakban – mindössze négy év alatt – ismét túllépte a 100 millió dolláros globális médiafinanszírozás mérföldkövét. És ez még nem minden.

A baloldali milliárdos, Soros György láthatóan nagyobb mértékben vett részt a 2022-es választási ciklusban, mint azt korábban gondolták. A CNBC arról számolt be, hogy Soros Nyílt Társadalom Politikai Központja “csendben” 140 millió dollárt szórt ki “az érdekképviseleti szervezeteknek és a szavazási kezdeményezéseknek 2021-ben”, azon a több mint 170 millió dolláron felül, amelyet “személyesen” költött a demokrata jelöltek és kampányok támogatására a 2022-es félidőben. A CNBC megjegyezte, hogy az új számok szerint Soros programjának költségvetése a választások és a politikai befolyás felvásárlására 2020 januárja óta nagyjából 500 millió dollárra emelkedett. 2022 decemberében újabb 50 millió dollárt költött arra, hogy a demokraták előnyhöz jussanak a 2024-es elnökválasztáson. De Soros befolyási köre nem korlátozódik csupán az amerikai politikai színtérre, hiszen a világ médiaszervezeteitől sem sajnálta a dollármilliókat – nyilván a transzparens újságírás égisze alatt.

Radikális eszmék, radikális módszerek

Az MRC Business 2022. december 6-án úttörő jelentést adott ki, amelyben dokumentálták Soros pénzügyi kapcsolatait a világ 253 újságírójával és aktivista médiacsoportjával. A nemzetközi médiára gyakorolt ​​befolyásáról megjelent elemzésből kiderült, hogy S. György nem aprózta el a támogatást, ha az általa favorizált szélsőségesen radikális baloldali eszmék megismertetéséről volt szó. A filantróp korábban azt nyilatkozta a New York Timesnak: azon dolgozik, hogy a történelem ívét “a helyes irányba hajlítsa”, és ehhez globális médiabefolyását fogja használni. Dollármilliók landoltak a Politico, a The New York Times, az ABC, a CNN, a BIZZ, a Times, az USA Today, a B1, a Sky News kiadójánál is.

Mindezek után nem meglepő, hogy a világsajtóban menetrendszerűen jelentek meg a magyar kormányt és Orbán Viktort bíráló cikkek, amit a hazai balliberális média előszeretettel lobogtatott hivatkozási alapként.

A Soros-akták között évekkel ezelőtt már megtaláltuk az EURobserver névre keresztelt programot, amiben Soros 132 ezer dollárral finanszírozta meg 128 „befolyásos cikk” közzétételét, amit aztán az egész kontinensen megfuttatnak Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Románia, Svédország, Hollandia, Lengyelország és az Egyesült Királyság sajtótermékeiben.

Egy másik, közel 300 ezer dollárral kitömött program, a „Radikális demokrácia Európáért” pedig azért született, hogy az európai választásokról és politikákról folytatott vitában a kreatívmédia-közösség segítségével széles közönséget érjenek el és „maximalizálják a hatásokat”. Az olyan kisebb programok – mint például az iChange Europe és az olyan innovációk, mint a Vote Match Europe – segítségével pedig arra szolgáltak, hogy az unió minden szegleté­ben ellenőrzési rendszereket hívjanak életre.

Különösen izgalmas olvasmány a Magyarországot lejárató írások gyűjteménye, amit a világsajtóban és a hazai felületeken is megfuttattak, így szemezgethettünk az AFP, a New York Times, a Washington Post, a Financial Times hasábjain publikált híreket a magyar sajtószabadság eltiprásáról, a diktátor miniszterelnökről vagy éppen az antiszemita és fasiszta jelzővel illetett kormányról.

A jól értesült tengerentúli portálok nem felejtették ki beszámolóikból a magyar emberek sanyarúságát sem leírni, akik – szerintük – elégedetlenek, éheznek, fáznak és tüntetnek is.

A balliberális média nem panaszkodhatott, bőkezű támogatójuk akadt, hogy „független-objektívek” legyenek…

Sorosnak valószínűleg egyre komolyabb fejtörést okozott a magyar miniszterelnök, aki annak ellenére „megállíthatatlannak” bizonyult, hogy minden fronton támadást indított ellene a Soroshoz – fogalmazzunk így – közel álló sajtó.

A baloldali média előmozdítására és a konzervatív csoportokkal szembeni fellépésre mintegy 2,5 millió dollárt adományozott a Courier Newsroom sajtóorgánumnak Soros György. A milliárdos célja mindezzel az volt, hogy a „jobboldali médiát és politikai szereplőket” „dezinformáció szándékos terjesztésével” vádolják – minderre a The Blaze hívta fel a figyelmet.

Az Influence Watch – a CRC felügyeleti projektje szerint Soros által finanszírozott csoport – „olyan kampányokat folytatott, amelyek célja a konzervatív egyének megtámadása, a konzervatív média szakértőinek elhallgattatása és a konzervatív szervezetek megfosztása” volt. Mint ismert, a konzervatív Médiakutató Központhoz tartozó MRC Business mutatta be annak a háromrészes sorozatnak a zárójelentését, amely Soros nemzetközi médiára gyakorolt ​​befolyásának mértékét vizsgálja. A tanulmány korábban feltárta, hogy Soros 2016 és 2020 között legalább 131 millió dollárt fizetett ki 253 médiacsoport befolyásolására.

Migránsok bankkártyával

Amikor bejárta a világsajtót az a fotó, melyen név nélküli bankkártyákkal mosolygó menekülteket láthattunk, többen felhördültek. A megrémült balliberális média pedig azonnal magyarázkodásba kezdett: először azzal érveltek, hogy az egész a jobboldali sajtó médiahekkje, a jelenség nem is létező, majd hirtelen mégiscsak elismerték, hogy valóban kapnak bankkártyás támogatást a migránsok. (Holott előtte azt hangoztatták, hogy csupán egy „kampánykiadványból” lementett fénykép borzolja a kedélyeket.)

A hazai ballib médiaelit jeles képviselői pedig odáig merészkedtek, hogy kijelentették: Sorosnak nincs is köze a migráció megsegítéséhez. Közben azt szajkózták, hogy a bankkártyákat csak Görögországban lehet felhasználni és csak az odaérkezők kaphattak ilyet, amúgy pedig csak most kezdték el kiosztani azokat. Végül kiderült, hogy ebben sem sikerült igazat mondaniuk.

Nem árt tudni, hogy elsőként a moldovai menedékkérőket támogatták az új UNHCR kezdeményezés keretében bankkártyákkal, az ENSZ Menekültügyi Hivatala ily módon akarta egyszerűsíteni a havi pénzügyi támogatásai kiosztását az Automated Teller Machines (ATM) révén. A mostani görögországi „segélyezési módszer” tehát már kipróbált és bevált akkor, amikor a román állampolgárságért ácsingózó moldáv menekülteknek ily módon segítettek. (Ezt egyébként az UNHCR kezdeményezte a Banca Comercială Română Chișinău SA-val együttműködve.)

A program leírása szerint a menedékkérők csak hat hónapig részesülnek társadalmi támogatásban az ENSZ rendszeréből, de például ha munkanélküliek, akkor természetesen a továbbiakban is számíthatnak a pénzügyi tuningra. Nyilván ez jelentősen ösztönzi a migránsokat abban, hogy elkezdjenek dolgozni. A honlap szerint ez az UNCHR kezdeményezés nem állt kapcsolatban két hasonló MasterCard által támogatott segélyprogrammal, tehát emellett még több segélyezési- pénzügyi program is futott.

Itt halkan jegyeznénk meg, hogy az ENSZ honlapján közzétett információ szerint egyik nagy támogatója a bankkártyás menekültek megsegítésében maga az Európai Unió, amely 2016. március 2-i javaslatában már vázolta, hogy a tagállamokban a sürgősségi segítségnyújtást a tagállamokkal és az ENSZ-ügynökségekkel, nem kormányzati szervezetekkel(!) és nemzetközi szervezetekkel folytatott szoros koordináció és konzultáció keretében nyújtják. Az EU-n belüli menekültügyi válságra válaszul eddig a menekültügyi, migrációs és integrációs alap (AMIF), a Belső Biztonsági Alap (ISF) vagy az európai alap (FEAD) egyébként már jelentős pénzügyi forrásokat biztosított.

A MasterCard és Soros 2017 januárjában jelentette be a „Humanity Ventures” elindítását. Ez a program magánszektorbeli megoldásokat keresett olyan „társadalmi kérdésekben”, mint például a migránsok és befogadó közösségeik közötti pénzügyi kirekesztés, vagyis olyan megoldásban gondolkodtak, hogyan tudják nemzetközi szinten problémamentesen pénzhez juttatni a migránsokat.

Soros György a nagy filantróp szerepébe bújt, aztán mégiscsak elszólta magát: az „emberiségvállalatok” célja, hogy nyereségesek legyenek. Még szerencse, hogy egyáltalán nincs köze a MasterCarddal karöltve a bankkártyák terjesztéséhez az ENSZ-en keresztül.

Fontos tudni, hogy az UNCHR programot 2011-ben indították el, és 2016-ban bővült. Ez a program a 2016 és 2018 augusztus közötti időszakban 94 országban 10,5 millió embernek nyújtott pénzügyi segélyt, és a kedvezményezettek nem csupán pénzt kaptak, hanem külön forrást biztosítottak ún. „mobilpénzre”, vagyis telefonokra is.

Természetesen ehhez kellett még jó néhány támogató, amelyek közül csak pár szervezetet vettünk górcső alá – kifejezetten a „migránsbankkártyákhoz” kapcsolhatóan.

A Vörös Félholdon (a Vöröskereszt iszlám verziója) kívül ott van az International Rescue Committee is, amely honlapján legutóbbi, november 8-i bejegyzésében arra buzdítja a menekülteket, hogy nyugodtan keljenek útra, mert joguk van hozzá, az IRC pedig majd segít nekik még a családegyesítésben is. Mindamellett készpénzt is adnak, mégpedig 72 órán belül.

Az IRC mellett kiveszi a részét a bankkártyák kibocsátásában a Mercy Corps globális szervezet is, akik egy kísérleti programot indítottak a MasterCard-al és a Szerb Munkaügyi Minisztériummal partnerségben, hogy előre feltöltött kártyákat terjesszen a Szerbián keresztül utazó jogosult menekülteknek. A családok 235 dollár (210 euró) értékű kártyákat kaptak, az egyének pedig körülbelül 78 dollárt (70 eurót).

A pénz vásárlásokhoz is felhasználható, nem csak készpénzfelvételre. Ez volt az első ilyen jelentős pénzügyi program a régióban, hogy a MasterCard Aid Network és Prepaid felhasználásával segítsék az Európába érkező menekülteket. Azt pedig továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan mekkora összeggel…

Soros György laza 1 millió dollárral tuningolta a palesztin terroristacsoportokat az elmúlt években

A demokrata, megadonor Soros György az elmúlt évtizedben összesen legalább 1 millió dollárt adományozott a Hamász által ellenőrzött Gázai övezetben egy palesztin terroristákkal szoros kapcsolatban álló csoportnak – derül ki pénzügyi beszámolókból.

Saját elmondása szerint az Al Mezan Emberi Jogi Központ azért létezik, hogy „előmozdítsa az emberi jogok tiszteletben tartását és védelmét”, különösen a palesztin területeken. A nyilvános feljegyzések azonban egy egészen más képet rajzolnak ki a szervezetről. Nézzük, miről is van szó!

Az Al Mezan Emberi Jogi Központ, amely népirtással vádolja Izraelt a Hamász elleni október 7-i merénylet utáni megtorlásért, és felszólítja az ENSZ-t és más szervezeteket, hogy vizsgálják meg a zsidó állam felelősségét. A szervezet vezetői a Hamászhoz, a Palesztina Felszabadításáért Népi Fronthoz és a Palesztin Iszlám Dzsihádhoz köthető személyek, akik igen kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek. De Soros számára mindez nem jelent problémát… A 25 milliárd dolláros tőkével rendelkező baloldali Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője, Jonathan Kaplan például büszkén nyilatkozott arról, hogy az Al Mezan számos nemzetközi finanszírozója – így például Svédország és Hollandia – mellett az OSF, mely jelentős támogatást biztosít a szervezetnek.

Az Al Mezan adományozói között szerepel többek között az Európai Unió, Hollandia, Svédország és a Save the Children Norway nevű csoport is.

A Hamászt és annak csatolt részeit persze “jótékonyságból” pénzelik…

Persze nem most jutott eszükbe egy terrorszervezet támogatása, hanem már évekkel ezelőtt. 2012 óta a Soros általi támogatásokat az IRS-nél bejegyzett két külön nonprofit szervezeten, a Nyílt Társadalom Alapítványon és a Nyílt Társadalom Intézetén keresztül áramoltatta a gázai csoportba. Az Open Society Institute 2013-ban és 2014-ben is több ezer dollárt költött arra, hogy legalább egy ösztöndíjas legyen az Al Mezanban – minderről a Washington Examiner számol be tényfeltáró írásában. Ebben konkrét példát is említenek: Kamal El-Sharafi palesztin politikusnak (az Al Mezan elnöke 2015 óta) a gyakornoki ösztöndíjat akkor ítélték oda, amikor találkozott a Népi Front Palesztina Felszabadításáért vezetőjével, Dzsamil al Majdalavival Kairóban. Egy közösségi médiabejegyzés hozzászólásában Kamal El-Sharafi politikust „elvtársnak” nevezte.

El-Sarafi képeket tett közzé a közösségi médiában, amelyeken a PFLP vezetőinek megemlékezésén látható, akik közt ott van Maher al Yamani, a PFLP társalapítója is, aki állítólag segített megtervezni egy izraeli repülőgép 1968-as eltérítését, és 31 év börtönre ítélték.

Az Al Mezan igazgatótanácsának alelnöke pedig az a Talal Awkal, akit az Associated Press néhány nappal az október 7-i támadás után egy esetben „politikai elemzőként” idézett.

2010-ben a katari által finanszírozott Al-Dzsazíra Awkalt a PFLP egykori tagjaként azonosította, amelynek vezetőit nyíltan „nagy történelmi vezetőkként” méltatta a palesztin Al-Hadaf digitális magazin 2015-ös közleményében. Awkal 2013-ban írt egy cikket John Kerry akkori külügyminiszterről a PFLP hivatalos honlapján.

Nafiz Al-Madhoun, az igazgatóság tagja a közelmúltban a Hamász által ellenőrzött Palesztin Törvényhozó Tanács főigazgatója volt a közösségi médiában megjelent bejegyzései és LinkedIn-fiókja szerint. Az arab nyelvű sajtóorgánumok a Hamász vezetőjeként is emlegették. Az Al Mezan másik alkalmazottja Hussein Hammad, aki 2017-ben díjat kapott a PFLP egyik fiókjától – legalábbis a közösségi média bejegyzései szerint. A gázai székhelyű Al-Aksza Egyetem kuratóriumának vezetőjeként El-Sharafi a PFLP tisztviselőit is vendégül látta, így például Jamil Mazhart, akit nemrégiben a terrorista csoport főtitkár-helyettesévé választottak.

Az OSF támogatása El-Sarafi csoportjának a palesztinok elleni jogsértések nyomon követésére és dokumentálására, a visszaélések elszámoltatására, valamint az „emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértésének a Gázai övezetben történt megsértésének nyomon követésére” szolgált – legalábbis az OSF-re vonatkozó megjegyzések szerint.

Ezenkívül az Open Society Institute által 2012-ben benyújtott adózási nyomtatványokon 160 000 dolláros támogatás szerepel a központnak hasonló célból. Nem meglepő, hogy az Al Mezan így aztán igen hamar nagyon jól finanszírozott szervezetté vált, amely nyomást próbál gyakorolni az ENSZ-re, hogy támogassa a Nemzetközi Büntetőbíróságot az izraeli tisztviselők elleni vádemelésben, az állítólagos „háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények” miatt.

Konferencia terroristáknak – “Készült a Soros Alapítvány megbízásából…”

Az Al Mezan 2013-ban „Átmeneti igazságszolgáltatás Palesztinában” konferenciát szervezett egy jelentés szerint. A rendezvényen jelen volt Khaled al-Batsh, a PFLP tisztviselője, Kayed al Ghoul, a Hamász tisztviselője, valamint Yahya al Abadseh vett részt. Az Al Mezan 2015-ös konferenciáján a Hamász magas rangú tisztviselője, Khalil al Hayya és Khaled al Batsh, a Palesztin Iszlám Dzsihád vezetője tartott beszédet a Nemzetközi Büntetőbíróságról, az eseményen az Al Mezan Központ vezérigazgatója, Issam Younis is felszólalt. Egy archivált sajtóközlemény szerint Younis a Palesztin Független Emberi Jogi Bizottság főbiztosaként az elmúlt években legalább egy találkozón vett részt a Hamász, a PFLP és más csoportok vezetőivel.

Az izraeli székhelyű Meir Amit Intelligence and Terrorism Information jelentése arról írt, hogy Al Madhoun, az Al Mezan igazgatótanácsának tagja részt vett a 2023 márciusában Gázában megrendezett „Jogászok szembeszállva a megszállóval” elnevezésű rendezvényen, melyen Mahmúd al Zahar és Musa Abu Marzouq Hamász-tagok is jelen voltak. Nyilván véletlenül…

Még szerencse, hogy Dzsordzsiék nem támogatják a terrorizmust, nem bizony…

Az OSF szóvivője mindezek ellenére úgy fogalmazott: az Egyesült Államok nem jelölte meg egyetlen általuk finanszírozott partnerüket sem a terrorizmust támogató szervezetként.

„A Nyílt Társadalom Alapítvány nem támogatja a Hamászt” – húzta alá Kaplan, hozzátéve:

a Nyílt Társadalom Alapítvány irtózik a terrorizmustól, annak minden formájában. A médiában ismétlődő vádak, amelyeket egyes tisztviselők állítanak, természetesen hamisak.

Egy terrorizmus-szakértő korábban úgy fogalmazott: égetően sürgős lenne szigorítani az Egyesült Államok törvényein, hogy megakadályozzák az NGO-kat abban, hogy terroristákkal kapcsolatban álló külföldi szervezeteket, köztük az Al Mezant támogassanak. Nos, elkezdődött…!

Cikksorozatunk következő részében a Soros-hálózat európai és magyarországi szervezeteit vesszük górcső alá.