Hankó Balázs: Brüsszelben „családüldözés” folyik
A kormány minden élethelyzetben támogatja a magyar családokat, amelyek vagyoni helyzete 2025-ben tovább erősödik – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter a Család 2025 címmel rendezett konferencián csütörtökön Budapesten.
Hankó Balázs a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány által szervezett eseményen egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar Európa legcsaládcentrikusabb, legcsaládbarátabb nemzete és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar családpolitikában 2010-ben bekövetkezett fordulat a családokat anyagi helyzetükben is megerősítette, ezt – mint fogalmazott – a magyar családok az államtól el is várják.
Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a családok értékét az elmúlt időszakban sok támadás érte, illetve éri, vélekedése szerint Brüsszelben „családüldözés” folyik.
Még soha nem született az Európai Unióban (EU) annyira kevés gyermek, mint az elmúlt években – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy miközben az unióban 2023-ban 2020-hoz képest mintegy 10 százalékkal kevesebb gyermek született, Magyarországon nem volt ilyen mértékű a születések számának visszaesése.
A miniszter a Bokros-csomag kedvezőtlen következményeit kiemelve azt mondta, hogy az úgynevezett „Ratkó-dédunokák” születése épp emiatt maradt el. A magyar társadalomból ma éppen ezek a családalapítási korban lévő fiatalok hiányoznak – hangsúlyozta.
Hozzátette: ha ők megszülettek volna, akkor ma 212 ezer gyermekkel lenne több Magyarországon, miközben az idén várhatóan megszülető mintegy 77 ezer gyermek helyett 100 ezer újszülött jönne világra, ám a 2010-es családpolitikai fordulat nélkül ez a szám valahol 66 ezer körül lenne.
Hankó Balázs a magyar kormány családpolitikájának legfontosabb elemeit ismertetve elmondta: adókedvezmény formájában idén már mintegy 754 milliárd forint marad a családok zsebében, ami 2011 óta 4400 milliárd forintnyi adókedvezményt jelentett, ma négyszer annyi a családtámogatások összege mint 2010-ben, és a tavalyi évhez képest is 447 milliárd forinttal nőtt a családtámogatások összege, elérte a 3754 milliárd forintot.
Munkáshitel, lakhatási támogatás, vidéki otthonfelújítási- illetve 35 éves korhatárra felemelt babaváró program, megduplázott családi adókedvezmény, megemelt gyermekgondozási díj, fenntartható rezsicsökkentés, az időseknek pedig állandósított 13. havi nyugdíj – sorolta a családpolitika legfontosabb elemeit a tárcavezető.
2026-tól akár 320 milliárd forint feletti összeggel is nőhet a családi adókedvezmény mértéke – tudatta.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy a Donald Trump vezette új amerikai kormányzattal együttműködve a családok értékének védelme és önbecsülésének biztosítása is tovább erősödhet.
Győri Enikő európai parlamenti képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke azt mondta: a „káros woke-ideológiával” sok támadás éri a családbarát nemzeti kormányokat, velük szemben az anyagi források visszatartásával és a sajtó „feltüzelésével” indítottak támadásokat.
Az amerikai elnökválasztások eredményére utalva azt hangsúlyozta: a változásoknak nem lehet ellenállni.
Az EU, amely a válságok következtében amúgy sincs jó állapotban, az elmúlt időszakban semmit sem tett a családokért, ezzel szemben a patriótáknak határozott elképzeléseik vannak erről – mondta.
Hangsúlyozta: az uniónak nem a bevándorlásra, hanem a demográfiai fordulat megteremtésére kell koncentrálnia, emlékeztetve, hogy már a 2011-es magyar uniós elnökség is beemelte a demográfiát a versenyképességi tényezők közé, ezt pedig a 2024-es elnökség tovább erősítette.
Győri Enikő a családot nevezte a társadalom legfontosabb építőkockájának és azt hangoztatta, hogy a családpolitikának hosszú távra kell szólnia, változást csak hosszú, kemény munkával lehet elérni. 
Ádám Dénes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese előadásában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-es családpolitikai fordulat a teljes termékenységi arányszám emelkedését eredményezte, de a jelenlegi hozzávetőleg 1,5-1,6-es mutató még mindig jócskán elmarad a reprodukcióhoz szükséges 2,1-től, amelyet Magyarország legutóbb 1977-ben tudott elérni.
Kiemelte, hogy több mint 200 ezer gyermekkel több született meg 2010 óta, kevesebb szülőképes korú nő szül több gyermeket.
Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány főigazgatója kutatások eredményeit ismertetve azt mondta: Európában a magyaroknak a legfontosabb a család és a válaszadók 74 százaléka elvárja a családtámogatásokban az állam részvételét.
A család szerepe túlmutat a népesedéspolitikán, a válságokkal megküzdésben kiemelt szerepe van a közösségeknek, különösen a családnak – hangsúlyozta.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke Európát „az üres bölcsők kontinensének” nevezte és arra a sajnálatos tényre is felhívta a figyelmet, hogy 2023 óta azokban az országokban – elsősorban Lengyelországban, Romániában és Csehországban – csökkent jobban a születések száma, amelyek az orosz-ukrán háborúhoz közelebb vannak.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a 20-39 éves nőkre jutó születések száma az elmúlt időszakban Magyarországon emelkedett a legjobban, jóval kisebb mértékű a születések számának visszaesése, mint amekkorát a szülőképes korban lévő nők számának jelentős visszaesése indokolna.
Vezetőkép: Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter előadást tart a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Család 2025 címmel rendezett konferenciáján a Néprajzi Múzeum rendezvényközpontjában 2025. január 30-án. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
