Nagy János: Az elhurcoltakat csak azért büntették, mert németnek születtek vagy német volt az anyanyelvük
A keletre és nyugatra tartó végtelen gyászvonatok tanulsága, hogy hazánk szuverenitását mindenáron meg kell őrizni – jelentette ki a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár vasárnap a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hercegkúton, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából tartott szentmisén és megemlékezésen.
Nagy János úgy fogalmazott, nem engedhetjük meg, hogy újra elsodorjon minket a keletről vagy a nyugatról jövő gyűlölet.
Gyűlöletből, bosszúból nem lehet hazát, nemzetet, Európát építeni
– mutatott rá az államtitkár. Hozzátette, ma Magyarországon erősek és magasak a gátak a közös munka eredményeképpen, mert azok a „közös emlékekből, az elhurcoltak visszaemlékezéseiből épültek”.
Nagy János leszögezte, az emberfeletti erőfeszítés, amivel a Szovjetunióba elhurcoltak túlélték a földi poklot, ma valódi súlyt ad az olyan szavaknak, mint a szabadság, a tisztesség, a méltóság, a szolidaritás és az emberség.
Ma ezek a szavak üresen, elcsépelten és hamisan hangzanak Brüsszelben vagy a „magukat jogvédőknek nevező szervezetek jóemberkedő nyilatkozataiban”
– fogalmazott.
Az államtitkár szerint Európa ma is gyakran megadja magát az őrült gondolatoknak. Mint mondta, aljas árulókból, kétes ügynökökből és hamis világmegváltókból ma sincs hiány. Közlése szerint újra divatja van annak, hogy a vélt bűnökért egész országokat büntessenek pusztán azért, mert nem tetszik nekik az a kormány, amit az emberek megválasztottak.
A sváb gyökerekkel rendelkező Hercegkútról 80 évvel ezelőtt az akkori lakosság hatodát, 136 fiatal férfit és nőt hurcoltak el málenkij robotra, közülük tizenhatan soha nem tértek haza.
Ennek kapcsán Nagy János azt mondta,
az elhurcoltakat csak azért büntették, mert németnek születtek vagy német volt az anyanyelvük, és még azzal sem tisztelték meg őket, hogy elmondják nekik az igazat arról, hogy hová is viszik őket valójában.
Az államtitkár méltatta a település lakosságát, mert a helyiek minden tiltás ellenére már az első évfordulón megemlékeztek az elhurcoltakról és imádkoztak értük.
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke a megemlékezésen német és magyar nyelven elmondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy
a világban ma is embereket üldöznek, gyaláznak vagy ölnek meg származásuk, nemzetiségük, nyelvük vagy vallásuk miatt a kollektív büntetés módszerével.
Rák József, Hercegkút független polgármestere elmondta, 2013 óta először emlékeznek meg a németek elhurcolására olyan településen, ahol nem kitelepítéssel büntették a lakosságot, hanem elhurcolással. Az elhurcolt hercegkútiak fiatalságuk legszebb éveit töltötték kilátástalanságban, ahol embertelen körülmények között emberek tudtak maradni – fogalmazott.
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából német és magyar nyelven celebrált szentmisét Kecskés Attila címzetes kanonok, főesperes és Mészáros Ferenc plébános a hercegkúti Kisboldogasszony templomban. A megemlékezés zárásaként megkoszorúzták az elhurcoltak emlékművét.
Vezetőkép: Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár beszédet mond a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Hercegkúton 2025. január 19-én. Fotó: MTI/Vajda János
