Korszakváltás Németország migrációs politikájában
Közel 3,5 millió védelemben részesülő külföldi életében hoztak változásokat a német szövetségi kormány 2024-es migrációs intézkedései. A menekültekről és oltalmazottakról szóló vita a politikában és társadalmi szinten is egyre nagyobb méreteket öltött. A Migrációkutató Intézet legfrissebb Fókuszpont tanulmánya.
„Soha nem volt ilyen magas a Németországban tartózkodó menekültek száma”
– figyelmeztetett tavaly nyáron a német kormány. A statisztikai hivatal jelentéséből kiderült, az országban mintegy 3,48 millióan élnek különböző típusú védelmet biztosító tartózkodási engedélyek révén. Legnagyobb csoportjukat az ukránok adják körülbelül 1,18 millió fővel, utánuk a szírek következtek 973 000 fős létszámmal, akik közül körülbelül 300 000-en részesülnek ideiglenes védelemben.
A német szövetségi kormány gyökereiben alakította át a bevándorlási politikát azzal a céllal, hogy a szakképzett bevándorlókat az országban tartsák, viszont a bűnözőket, valamint azokat, akik a szociális rendszer kedvezményeit igyekeznek kihasználni, kitoloncolhassák Németországból.
A legnagyobb átalakítások a szakképzett munkaerő bevándorlását érintették. 2024. június 1-jéig az erre vonatkozó törvény minden pontja életbe lépett. Az intézkedések értelmében harmadik országbeli állampolgárok egy évre szóló „esélykártyát” (Chancenkarte) kapnak, amelynek birtokában legális tartózkodás mellett kereshetnek munkát. A Munkaügyi Ügynökség becslései szerint 2025-ben akár 50 ezren is élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Szintén a szakképzett munkaerőhiány orvoslása céljából döntött Berlin a több külföldi képesítés elismerése mellett. A rendelet főként az egészségügyi dolgozókra, mérnökökre és tanárokra vonatkozik, akik olyan országokban szereztek végzettséget, mint Törökország, BoszniaHercegovina, Tunézia, Szíria, vagy Ukrajna.
2024. június 26-án lépett életbe az új bevándorlási törvény, amelynek célja, hogy egyszerűsítse a német állampolgárság megszerzését azok számára, akik már régóta az országban élnek. A külföldiek a korábbi nyolc helyett öt év után nyújthatnak be állampolgársági kérelmet, és jogosultak a német állampolgárságra azok is, akik legalább öt éve az országban élnek és legalább egyik szülőjük Németországban született.
2024-ben a menekültek ellátórendszere is átalakításokon ment keresztül: egyrészt csökkentette a kormány a menedékkérőknek járó juttatásokat, másrészt a pénzügyi segélyek kiosztására elkezdték bevezetni az előre feltöltött fizetési kártyákat.
A szövetségi kormány továbbra is kiemelt ügyként kezeli a migrációval járó biztonsági kérdéseket. 2024 februárjában életbe lépett a hazatelepítések fokozását célzó törvény, felgyorsítva a bűnelkövetők és az illegálisan Németországban tartózkodók kitoloncolását. Mérföldkövet jelentett, hogy a tálibok 2021 augusztusi hatalomátvétele óta először toloncoltak ki az országból afgánokat tavaly augusztusban – a Kabulba tartó járaton 28 afgánt szállítottak haza.
Németországot nagyban érinti Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának 2024. december 8-i megdöntése.
Németországban 975 ezer szíriai él, a szövetségi kormány a rezsim bukása nyomán a további a menedékkérelmek elbírálásának felfüggesztése mellett döntött. Nancy Faeser német belügyminiszter 2025. január 5-én pedig már arról beszélt, napirendre került a szíriai menekültek hazatelepítése, és egyben menekültstátusuk felülvizsgálata.
Vezetőkép: Migránsok várakoznak regisztrációra és szociális segélyre az egészségügyért és szociális ügyekért felelős tartományi hivatal (LaGeSo) előtt Berlinben 2016. február 16-án reggel. Fotó: MTI/EPA/Kay Nietfeld
