Blabla helyett: miért kell Trumpnak Grönland?

Donald Trump azt mondta január 7-én, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kell válnia, hogy a nemzetbiztonságát biztosítsa, és megvédje a kínai és az orosz fenyegetésektől. Egy napra rá, Dimitrij Peszkov orosz külügyi szóvivő úgy reagált erre a bejelentésre, hogy az Északi-sarkvidék védelme orosz nemzeti érdek, Oroszország „ott van” és továbbra is ott lesz. De ez csak a felszín. A mélyben sokkal érdekesebb dolgok rejtőznek.

A fenti szóváltás mögött az húzódik meg, hogy Grönlandon régóta létezik egy olyan amerikai katonai megfigyelő állomás (a neve Pituffik Space Base), amelynek műszerei igen gyorsan jelezhetnek egy Amerika elleni, feltételezett orosz ballisztikus rakéta támadást. (Grönland Washington és Moszkva között pont félúton van…)

A másik tény, hogy az amerikaiak évekig próbálkoztak egy olyan földfelszín alatti, a grönlandi jégtakaró alá épített rakétakilövő központtal, ahonnan részint Oroszországot, részint Európa keleti részét is megcélozhatták volna. Szerencsére ez az elképzelés – a jég mozgásai miatt – nem vált be. Ugyanakkor, ha sikerülne Grönlandot megvásárolniuk, akkor már „jogosan” építhetnének egy atomrakéták kilövésére is alkalmas támaszpontot.

Hogy ez az ügy mennyire fontos Trumpnak, jelzi, hogy a fiát e hét elején látogatóba küldte Grönlandra, nyilván azért, hogy puhatolózza ki a helyiek reakcióit. Erről egy vasárnap készült videó is tanúskodik. (A feltöltő Justin Bells, Tucker Carlson producere.)

Az Ifjabb Trump a repülőgépen. Forrás: X

Persze, Grönland megvásárlása nem új ötlet. Eddig kétszer sem sikerült, ma pedig az a helyzet, hogy a Dániától teljes függetlenségre vágyó ország miniszterelnöke Mute Egede, az újévi beszédében így fogalmazott: „Grönland a miénk. Nem vagyunk eladók és soha nem is leszünk eladók. Nem szabad elveszítenünk hosszú szabadságharcunkat”. Hogy ez meddig lesz így, nem tudni. Mindenesetre április 6-a előtt parlamenti választások lesznek Grönlandon. A dolgot bonyolítja, hogy a szigetország 57 ezer fős lakosságának fenntartásához és a fejlődéshez szükséges beruházásokhoz, évente 500 millió eurós külső forrásra van szükségük.

Ezt a pénzt (Dánia helyett) az Egyesült Államok „mellényzsebből” kifizetné. Donald Trump így nyilatkozott: „Grönland egy hihetetlen hely, és az embereknek óriási hasznuk lesz abból, ha és amikor nemzetünk részévé válik. Meg fogjuk védeni egy nagyon gonosz külvilágtól. Tedd GRÖNLANDOT ÚJRA NAGGYÁ!”. A reklámszlogen mellett azonban más is van.

Részint: Moszkva és Peking kéz a kézben dolgoznak azon, hogy megerősítsék befolyásukat az Északi-sarkvidéken, amely a szállítás és az erőforrások szempontjából kulcsfontosságúvá vált a szuperhatalmak számára. Az amerikai tisztviselőket a térségben közös orosz-kínai hadgyakorlatok aggasztják, amelyek – úgy tűnik -, hogy Washington és NATO-szövetségesei ellen irányulnak. Grönland megvásárlása tehát az Egyesült Államok erődemonstrációja lenne egy olyan időszakban, amikor riválisai behatolnak a régióba.

Másrész pedig

Grönland a természeti erőforrások, köztük a ritkaföldfém ásványok potenciális – azaz még ki nem termelt – kincsesbányája. Ezek az ásványok létfontosságúak a csúcskategóriás katonai, zöldenergia- és ipari technológiákhoz, de előállításukat Kína uralja.

Peking a múlt hónapban korlátozást vezetett be az ásványok exportja ellen, válaszul a fejlett félvezetőkre vonatkozó amerikai korlátozásokra. Egy 2023-as felmérés szerint az Egyesült Államok által „kritikusnak” tartott 50 ásványból mintegy 37 mérsékelt vagy nagy mennyiségben éppen Grönlandon található. Ráadásul Grönland jégtakarója a világ édesvizének 7 százalékával büszkélkedhet, fejletlen olaj- és gázkészlete pedig a harmadik legnagyobb az Északi-sarkvidéken.

A Washington Post becslése szerint Grönland akár 1,7 billió dollárba is kerülhet – feltételezve, hogy a sziget egy népszavazás után függetlenné válik Dániától, majd eladásra kínálja saját magát.

Majd meglátjuk.

Vezetőkép forrása: Freepik

'Fel a tetejéhez' gomb