Ausztria ismét válaszút előtt áll
Miután zsákutcába fulladtak a demokráciát szembeköpő koalíciós tárgyalások, az osztrák pártok újra megpróbálkozhatnak azzal, hogy érvényesítsék a népakaratot.
Fontos nap volt Ausztria életében 2024. szeptember 29-e, amikor is az Orbán Viktorral és a Fidesszel szövetséges, a Patrióták európai pártcsaládját erősítő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) megnyerte a parlamenti választásokat. A következő napokban ugyanakkor kiderült, hogy hiába a választói akarat, a köztársasági elnök és a fősodorbeli pártok összejátszva, közösen megpuccsolják az eredményt. Az államfő ugyanis minden szokásjogot és demokratikus normát felrúgva a második helyezett Osztrák Néppártnak (ÖVP) adott kormányalakítási megbízást, amely a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal kezdte meg a tárgyalásokat.
Hiába szavazott tehát az osztrákok többsége a változásra, az elit magánál akarta tartani a hatalmat.
Nagyjából három hónapnyi egyeztetés után azonban kiderült, hogy a három – egyébként választásokat elveszítő – párt nem tud megállapodni a közös kormányzás alapvetéseiben. Ráadásul az eddigi néppárti miniszterelnök, Karl Nehammer a kormányfői és pártja elnöki posztjáról is lemondott. Így egy negyedéves, felesleges hercehurca után Alexander van der Bellen köztársasági elnöknek nem maradt más választása, minthogy – meghajolva a választói akarat előtt – felkérje az FPÖ-t és annak elnökét, Herbert Kicklt a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére. Biztató, hogy
Kickl és a patrióta osztrák párt így, vagy úgy, de ezúttal valószínűleg sikerrel jár, és kormányzó erő lesz.
Ezt vagy úgy sikerül elérni, hogy az ÖVP hamarosan felálló új vezetése zöld utat ad az FPÖ-vel való együttműködésnek, vagy úgy, hogy előrehozott választás jön, amelyet a Szabadságpárt simán megnyer. Az emberek ugyanis nem mentek el szó nélkül amellett, hogy semmibe vették a véleményüket, így az FPÖ népszerűsége a választáson elért alig 30%-ról 40% közelébe emelkedett az elmúlt hónapokban.
Nem lenne példa nélküli, hogy az FPÖ bekerül az osztrák kormányba, bár olyan még nem történt, hogy nagyobbik koalíciós partnerként tegye meg ezt. Ne legyenek ugyanakkor illúzióink, az európai liberális elit továbbra is mindent meg fog tenni azért, hogy a Szabadságpárt ne vezethesse Ausztriát.
Nem volt még olyan régen 2017, amikor az ÖVP és az európai kereszténydemokraták fiatal üdvöskéje, Sebastian Kurz pártja természetes szövetségesével, az FPÖ-vel lépett koalícióra, általános megrökönyödést kiváltva Európa-szerte. Kurz azonnal kegyvesztett lett az európai körökben, és a liberális sajtó és politika összejátszása nemcsak az FPÖ akkori vezetőjét, Heinz-Christian Strachet, hanem Kurzot is eltüntette a politikai térképről, mintegy példát statuálva azok számára, akik a patrióta erőkkel való együttműködést keresik.
Akkor azt gondolhatták, hogy egyszer és mindenkorra megoldották az FPÖ-problémát, azonban az osztrákok nem hagyták magukat és hét évvel később választási győzelemhez segítették a Szabadságpártot.
Ebben a hét évben ugyanakkor sok változás történt az európai politikában, és mára a kereszténydemokrata és a tőlük jobbra álló, konzervatív, és/vagy patrióta erők együttműködése nem példa nélküli. Kiváló koalíciós együttműködést látunk ezen pártok között Olaszországban, vagy éppen Hollandiában. Ami viszont Ausztriában történik a következő hónapokban, az azért sem mindegy, mert komoly hatása lehet a Németországban zajló eseményekre. Ha a Szabadságpárt és a Néppárt a február 23-i előrehozott német választás előtt megegyezik az együttműködésről, az teljesen új helyzetet teremthet Berlinben is, ahol egyre több szavazó várja (vagy talán már követeli) a kereszténydemokrata CDU/CSU és a patriótáktól még jobbra elhelyezkedő AfD szövetségét. Nagyon nem mindegy tehát, hogy az osztrák politika milyen utat választ magának, és ne legyen kétségünk afelől, hogy komoly erők dolgoznak a jobboldal szövetségének ellehetetlenítésén.
Vezetőkép: Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke távozik az Alexander van der Bellen osztrák államfővel tartott megbeszéléséről Bécsben 2025. január 6-án, két nappal azt követően, hogy Karl Nehammer kancellár, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke bejelentette lemondását. Nehammer amiatt mondott le mindkét tisztségéről, mert zátonyra futottak a 2024. őszén rendezett parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerző FPÖ megkerülésével tartott koalíciós kormányalakítási tárgyalások. Fotó: MTI/EPA/Max Slovencik
