Orbán Viktor: Magyarországnak joga és kötelessége volt a békemissziók indítása
A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart – Kövesse velünk élőben!
Szombaton délelőtt évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tart Orbán Viktor. A nemzetközi médiafigyelemre is számot tartó eseményt a Karmelita kolostorban tartják meg.
A miniszterelnök várhatóan beszámol majd a magyar soros elnökség alatt elért eredményekről, a 2025-ös költségvetésről, és valószínűleg téma lesz az orosz–ukrán háború is. A kormányfőt a sajtó munkatársai több órán át kérdezhetik különböző témákban.
Áldott, békés, boldog karácsonyt, valamint sikerekben és egészségben gazdag új esztendőt kívánt mindenkinek a miniszterelnök, majd együttérzését és fájdalmát fejezte ki a németországi terrortámadásban elhunyt és megsérült áldozatok családjainak. Hozzátette: az első az együttérzés, de azt is tudomásul kell venni, hogy van összefüggés a illegális migráció és a terrorizmus erősödése között. Ilyesmi korábban nem volt, és most már van – jegyezte meg Orbán Viktor. – A németekkel vagyunk – hangsúlyozta évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján a kormányfő.
Brüsszelben egybehangzóan sikeresnek értékelték Magyarország uniós elnökségét – számolt be a magyar elnökség eredményeiről. Kiemelte: több mint ezer tanácskozást tartottak, jelentős volt a befektetett munka és energia. Miután már egyszer vezetett elnökséget, Orbán Viktor azt tapasztalta, hogy ezúttal jóval több munkájuk volt. A kormányfő felidézte: száz körül volt a magyar jogalkotási dossziék száma az uniós elnökség alatt.
Ilyen elszigeteltséget még nem láttam, itt volt a fél világ Magyarországon, az ország legnagyobb diplomáciai eseményét tartottuk, és a végén még az ellenfeleink is gratuláltak az elvégzett munka mennyisége és minősége kapcsán
– jegyezte meg a miniszterelnök.
Háború, Schengen, versenyképesség, agrárium
Politikai problémákat nem lehet bürokratikusan megoldani, csak politikai módon – állapította meg Orbán Viktor. Többek között ilyen kérdés volt a háború ügye, amelyben Magyarországnak nem volt mozgástere. A brüsszeli többség szerint ez a háború „a mi háborúnk is”, amely kapcsán annyi a vitás kérdés, hogy mennyire vegyenek benne részt. Ezzel szemben az a magyarok álláspontja, hogy ez két szláv testvérnép háborúja, és arra kell törekedni, hogy a konfliktus ne szélesedjen ki.
Ma már senki nem vitatja, hogy Magyarországnak joga és kötelessége is volt békemissziókat indítani
– mutatott rá a miniszterelnök. Felidézte: a schengeni térség bővítésének kérdése volt a másik jelentős téma a magyar elnökség asztalán. Több mint tíz éve blokkolták a románok és a bolgárok csatlakozását, amit sok tárgyalással és megegyezéssel kellett feloldani. Végül megnyílt az út a két érintett ország előtt a schengeni övezetbe.
Ennek lesznek Magyarország számára is olyan előnyei, amelyekre ma még nem is gondolunk
– fogalmazott Orbán Viktor. Kiemelte Sopront és régióját, ahol rengeteg átalakulás történt, amióta Magyarország a schengeni térség része.
Az EU-elnökségről szólva kitért a versenyképesség romlására is. Az unió aránya a világ össztermelésében csökken, szerinte a Draghi-jelentés keresetlen szavakkal írta le a helyzet komolyságát, így az elnökségnek az volt a dolga, hogy ezzel foglalkozzon, így megszületett a versenyképességi paktum.
Hasonlóképpen fontosnak nevezte azt a politikai kérdés is, hogy miképpen fog kinézni az uniós agrárium 2027 után. Rámutatott: a vita már megindult, és csak akkor lehetne egyetérteni, ha a 27 ország ugyanazt gondolná a pénz elköltéséről. Szerinte nagy teljesítmény, hogy a 27 agrárminiszter megegyezett abban, milyen legyen az agrárpolitika jövője.
Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is. Senki nem gondolta, hogy a schengeni bővítés a magyar elnökség idején megtörténik, vagy hogy az agrárminiszterek megegyezésre jutnak
– mondta a miniszterelnök.
