A magyarverő Ilaria Salis új antifasizmust sürget Brüsszelben

Az európai demokrácia alapértékeit súlyos támadás érte 2024. december 11-én, amikor az Európai Parlament falai között egy olyan rendezvény került megrendezésre, amely az utcai erőszak legitimitását hangoztatta. A rendezvény egyik szervezője Ilaria Salis, aki ellen Magyarországon vádat emeltek brutális támadások miatt, melyeket politikai indíttatásból hajtottak végre. A képviselő arra használta az EP-ben megszervezett rendezvényt, hogy a vele szemben megalapozottan indított büntetőeljárást a politikai véleményének korlátozásaként állítsa be. Ez felháborító és elfogadhatatlan! – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben. 

A Fidesz-KDNP képviselőcsoport kezdeményezésére a jobboldali frakciók képviselői levélben szólították fel Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, hogy haladéktalanul lépjen fel az erőszak és a brutalitás bármilyen formájának legitimálása ellen, és biztosítsa, hogy az Európai Parlament továbbra is a demokrácia védelmezője maradjon.

„Az Európai Parlament célja, hogy a demokratikus vélemények sokszínűségének teret adjon. Azonban a fizikai bántalmazás és az utcai erőszak semmilyen körülmények között nem illeszthető be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé. Az ilyen nézetek megjelenése az európai demokrácia alapelveinek lábbal tiprását jelentik” – fogalmaztak a képviselők levelükben.

Emlékeztettek:

„A rendezvényt szervező Ilaria Salis ellen a magyar hatóságok vádat emeltek, miután 2023-ban több erőszakos támadás szervezésében és végrehajtásában való részvétellel vádolták meg. A támadások során ártatlan járókelőket bántalmaztak brutálisan viperával és kalapáccsal. Az áldozatok között magyar és külföldi állampolgárok is voltak, közülük négyen súlyosan megsérültek. A büntetőeljárás Salis ellen megszakadt, amikor 2024 júniusában európai parlamenti képviselővé választották, mentelmi jogot kapott, és Olaszországba távozott. A magyar hatóságok azonnal kérték mentelmi jogának felfüggesztését, az eljárás jelenleg is folyamatban van az Európai Parlament illetékes bizottságában.”

Hirdetés

A közleményben azt is hangsúlyozták:

Az Európai Parlament nem lehet az emberi méltóság és a demokrácia elleni támadások platformja. Az ilyen események dicsőítik az erőszakot, és veszélyeztetik az európai közösség alapvető értékeit. Ezért 46 európai parlamenti képviselő a Patrióták, Konzervatívok, Néppárt és Szuverenisták frakcióiból felszólítják az Európai Parlament elnökét, hogy haladéktalanul lépjen fel az erőszak és a brutalitás bármilyen formájának legitimálása ellen, és biztosítsa, hogy az Európai Parlament továbbra is a demokrácia védelmezője maradjon.

Mentelmi joga mögé bújna ki a felelősségre vonás elől a magyarverő Salis

Mint arról korábban részletesen írtunk: a vád szerint Ilaria Salis szélsőbaloldali társaival együtt 2023 februárjában több ártatlan járókelőt is összevert Budapest utcáin. Magyarország október 22-én hivatalosan kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát, hogy az ellene indított bírósági pert lefolytathassák. Salis a visszavonás elutasítását kérte szövetségeseitől, arra hivatkozva, hogy politikai per áldozata. Mint korábbi sajtónyilatkozataiban fogalmazott: „üldözés folyik ellene, hogy ne teljesíthesse megbízását az EP-ben”.

Már az olasz hatóságok is szorgalmazzák az antifasiszta nő kiadatását Magyarországra

 

Minden antifasiszta kiadatását Magyarországon, kezdve Ginóval, meg kell akadályozni, Maját pedig azonnal vissza kell vinni Németországba”

 – idézi Ilaria Salis EP-képviselő nyilatkozatát csütörtöki cikkében az Il Gionarle. Az olasz lap rámutat:

Salis azért van Brüsszelben, hogy a saját érdekeit érvényesítse, és minden adandó alkalommal ezt is teszi, gyakran megfeledkezve arról, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és minden más állammal egyenlő méltósággal bír.

Az Il Giornale szerint ugyanis abban az esetben, ha Párizs elutasítja Budapest kiadatási kérelmét, nő az esélye annak, hogy az Európai Parlament megszavazza Salis képviselői mentelmi jogát, pedig meg is vonhatnák ezt a privilégiumot a parlamenti képviselőtől, aki így a bíróságon védekezhetne, mint bárki más, és nem élhetne azon kiváltságok egyikével, amelyek ellen „elvtársai” annyit küzdenek.

Az olasz sajtóban egyre több cikkben írnak arról, hogy

„ és társai világában el lehet menni Magyarországra, bármilyen bűncselekményt el lehet követni, ha majd később antifasisztának tüntetik fel magukat, hogy mentelmi engedélyt kérjenek.”

Az ll Giornale oasz lap arról írt, hogy Salis szinte minden kiruccanása alkalmával megtalálja a módját, hogy beszéljen az „ügyéről”, a vádlottak szabadon bocsátását kérte minden hatalmát felhasználva az ügy érdekében.

„Meghallgattuk a most Párizsban fogva tartott Gino ügyvédeit, és reméljük, hogy Franciaország elutasító választ fog adni a kiadatási kérelemre azzal, hogy megtagadja az együttműködést Magyarországgal” – fogalmazott az EP-képviselő a társával kapcsolatban.

Új antifasiszmust sürget

Mindenki kiemelte egy új antifasizmus sürgősségét, amely megfelel a jelen kihívásainak.

Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás. Egy olyan kihívás, amelyet ambícióval, intelligenciával és elszántsággal kell legyőznünk. Legyen a szolidaritás az északi csillag, amely irányítja utunkat” 

– mondta a lap beszámolója szerint Salis.

Összefoglaló a Salis-ügy magyarországi előzményeiről, a lezárult nyomozás helyzetéről, bírósági vonatkozásairól

Az ügyészség három külföldi állampolgárral szemben emelt vádat, akik bűnszervezet tagjaként, tavaly februárban 9 embert támadtak és vertek meg Budapesten. Ugyanebben az ügyben 14 további külföldivel szemben nemzetközi elfogatóparancs került kiadásra.

A vádirat szerint a három vádlott és a 14 társuk (ketten közülük, az olasz állampolgár Gabriele Marchesi és egy német állampolgár kiadatási őrizetben vannak, a többiek egyelőre szabadlábon) 2023. február 9. és 11. között öt utcai támadást hajtott végre Budapesten, amelyekben összesen 9 embernek okoztak sérülést.

Céljuk az volt, hogy súlyos, akár életveszélyes sérülések okozásával elrettentsék a szélsőjobboldali mozgalmak követőit. A Magyarországon eljárás alá vont két német és egy olasz állampolgár (Ilaria Salis) a vád szerint egy 2017-ben, Lipcsében alapított szélsőbaloldali szervezet tagjai voltak.

A csoport 2018 és 2020 között Németországban többször megtámadott szélsőjobboldali vagy annak vélt személyeket, majd 2022-ben határozták el, hogy 2023-ban a Becsület Napja nevű esemény előtt Budapesten is támadásba lendülnek – olvasható a Róma Magyarországi Nagykövetsége honlapján közzétett beszámolóban.

Budapesten február 9. és 11. között összesen öt, egymással összefüggő támadás történt, amelyben kilencen sérültek meg. A sértettek közül négyen súlyos, öten könnyű sérülést szenvedtek. Az elkövetők áldozataikat ruházatuk alapján választották ki, követték őket és egy általuk alkalmasnak ítélt helyen támadtak rájuk. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik február 10-én a Gazdagréti téren, illetve a Bank utcában, míg az ötödik támadás február 11-én az I. kerületi Mikó utcában történt. A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár.

A BRFK nyomozói február 11-én egy gyűlés helyszínének közelében felismertek három feltételezett elkövetőt – egy 29 éves német állampolgárságú férfit, egy 26 éves német és egy 38 éves olasz állampolgárságú nőt – akiket még aznap a Teréz körúton a BRFK rendőrei elfogtak, kihallgatásuk után pedig gyanúsítottként őrizetbe vették őket. Ruházatuk átvizsgálásakor teleszkópos fémrudat, gumiborítású kalapácsot, illetve gázspray-t is találtak náluk.

2024. január 29-én, az első tárgyalási napon Ilaria Salist megbilincselt kézzel és lábbal vezették be a tárgyalóterembe. A sajtóban „embertelen körülményekre” hivatkoztak, amelyek „ellentétesek az emberi jogokkal”. A valóságban az eljárás során alkalmazott kényszerintézkedéseket a törvény írja elő, és azok a vád és az elkövetett bűncselekmény súlyának megfelelőek (a vád tárgyát képező erőszakos bűncselekmények mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten súlyosnak minősülnek). A vádlott kezéről a tárgyalás kezdetén levették a bilincset.

Ilaria Salis szavahihetősége erősen megkérdőjelezhető, amit többek között a végzettségére, családi állapotára és személyes kapcsolataira vonatkozó, hamisnak bizonyult nyilatkozatai is bizonyítanak.

• Közvetlenül a fogvatartási intézménybe való felvétele után a személyi adatai között került feltüntetésre, hogy nincs nyolc általánost meghaladó iskolai végzettsége. Az első kihallgatás során tett nyilatkozata szerint azonban a Milánói Egyetemen szerzett mesterdiplomát ókori irodalomból, és középiskolai tanár volt Olaszországban.
• Az első interjú során azt állította, hogy egyedülálló, nincs élettársa, nincsenek gyermekei, és egyedül él egy olaszországi lakásban. November 6-án azonban élettársát kapcsolattartóként nyilvántartásba vették. 2024. január 17-én egy csoportos látogatás keretében találkozott élettársával.
• Az olasz – és később a magyar – sajtó állításai a külföldi fogvatartottról nyilvánvalóan hamisak; ezek egyszerűen hazugságok, és a magyar büntetés-végrehajtási szolgálat határozottan visszautasította őket. A gyanúsított fogvatartási körülményei – melyeket a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka sajtótájékoztató keretében illusztrált a helyszínen – megfelelnek minden uniós előírásnak, mind az egészségügyi, mind az ellátási körülmények tekintetében. Magyarországon a vonatkozó jogszabályok és a különböző szabályzatok szigorú normákat határoznak meg a fogvatartási körülményekre vonatkozóan, amelyeket az Ügyészség – a jogszabályok végrehajtását ellenőrző független intézmény – és az alapvető jogok biztosa rendszeresen ellenőriz. Azok a fogvatartottak, akik úgy érzik, hogy jogaik sérültek, panaszt vagy feljelentést nyújthatnak be.
• A magyar börtönökben a fogvatartottak napi háromszori étkezést kapnak, amelyek megfelelnek az egészséges táplálkozás követelményeinek. A börtönökben folyamatos higiéniai ellenőrzéseket végeznek, és a fogvatartottak megfelelő orvosi ellátásban részesülnek.
• A patkányok jelenlétére vonatkozó állítás nyilvánvalóan hamis, a börtönintézményeknek magas higiéniai előírásoknak kell megfelelniük. Ezt igazolja az a tény is, hogy annak ellenére, hogy zárt közösségekről van szó, a Covid-járvány idején nem alakultak ki járványgócok a magyar büntetés-végrehajtásban.
• A magyar büntetés-végrehajtási intézetekben az elbánás megfelel a jogszabályoknak, és a büntetés-végrehajtás az emberi méltóság tiszteletben tartásával végzi szakmai tevékenységét. A börtönök igazgatói a fegyencek vagy az őrök által elkövetett kihágás vagy szabályszegés esetén kivétel nélkül megteszik a szükséges intézkedéseket.
• A külföldi állampolgárok a befogadást követően saját nyelvükön írt belső szabályzatot kapnak, hogy a lehető leggyorsabban és legkorrektebben megismerhessék az intézmény szabályait.
• A börtön személyzete naponta kommunikál a külföldi fogvatartottakkal angolul és németül, de hivatalos ügyekben mindig olyan tolmácsokat vesznek igénybe, akik beszélik a fogvatartott anyanyelvét.
• Ilaria Salis kapcsolattartása a szüleivel rendszeres és rendezett volt. A fogvatartottat 2023 októbere és 2024. január 17. között összesen 7 alkalommal látogatták meg közvetlen családtagjai és ügyvédje. A fogvatartottat kétszer meglátogatta egy olasz konzuli tisztviselő is. 2023 márciusa és 2024. január 30-a között összesen 323 telefonhívást kezdeményezett, kettőt vezetékes telefonon, 321-et pedig mobiltelefonon. 2023 februárja és 2024. január 26-a között összesen 13 videóhívásra kapott engedélyt (felügyelt körülmények között), amelyek közül három nem valósult meg, 10 pedig végbe ment.

Bírósági vonatkozás:

A Fővárosi Törvényszék 2024. január 29-én tartotta az ügy előkészítő ülését. A törvényszék felidézte: a vád szerint a külföldi állampolgárságú terheltek egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló, fiatal felnőttekből álló szervezet tagjai voltak, akik demonstrációkon és tüntetéseken való részvétel mellett erőszakos támadásokkal tervezték felvenni az ideológiai harcot a militáns nemzetiszocialista, fasiszta eszméket is hirdető szélsőséges jobboldal szimpatizánsaival.

A bíróság megállapította, a támadók célja az volt, hogy a kiválasztott áldozatoknak a bántalmazás, a súlyos, életveszélyes sérülések miatt érzett megaláztatás olyan mértékű lelki gyötrelmet okozzon, amely elrettentő üzenetet közvetít a szélsőjobboldali mozgalmak képviselőinek.

A szervezet tagjai számára erőnléti edzéseket tartottak, amelyeken a támadások pontos menetét is gyakorolták

– ismertették. A vádiratban megállapították, hogy az ügy három terheltje a szervezet ideológiai céljával azonosulva Budapestre tervezett, összehangolt támadásokban való részvétel miatt utazott Magyarországra. Az elsőrendű vádlott, Ilaria Salis több támadásban is részt vett, míg a másik két terheltet az egyik tervezett bántalmazás helyszínéről menekülés közben fogták el a rendőrök. Az ügyészség a váddal egyező beismerés és tárgyalásról lemondás esetére az elsőrendű vádlottra 11 év, a másik két vádlottra pedig 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kiszabását kérte. Ezen felül azt indítványozta, hogy a bíróság utasítsa ki őket Magyarországról 10 évre, illetve 5-5 évre – olvasható a nagykövetség honlapján közzétett beszámolóban.

A Budapesten elkövetett antifatámadások elsőrendű vádlottja június 17-én érkezett haza Olaszországba, miután európai parlamenti képviselővé választották az olasz Zöldek és Baloldaliak Szövetsége (AVS) színeiben. A képviselőséggel együtt mentelmi jog is megilleti, ezért a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette a vele szemben folytatott büntetőeljárást. Egyben viszont az Európai Parlament elnökéhez fordulnak, hogy az európai testület hozzon döntést a nő mentelmi jogának felfüggesztéséről, ez utóbbi nélkül ugyanis nem lehet folytatni vele szemben az eljárást.

Vezetőkép: Ilaria Salis olasz európai parlamenti képviselő a júniusi választások eredményeképpen létrejövő EP alakuló ülésén Strasbourgban 2024. július 16-án. Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson