Az EU újabb országokkal akar migrációs megállapodást kötni
Újabb tranzit- és kibocsátó országokkal kötne megállapodást az Európai Unió az irreguláris migráció csökkentése érdekében. Egyiptom és Tunézia után Jordániával, valamint Marokkóval írhat alá rövid időn belül megállapodást a blokk – olvashatjuk a Migráció Kutatóintézet legújabb Fókuszpont kutatásában.
Az egyezményeket akár már 2025 elején aláírhatják a két arab országgal. A forgatókönyv hasonló lesz, mint az idén Egyiptommal és a tavaly Tunéziával kötött megállapodások esetében: Brüsszel jelentős pénzügyi támogatásokért cserébe az eddigieknél szigorúbb határellenőrzési intézkedéseket vár el. Az irreguláris migráció mérséklését célzó szigorításokon túl a megállapodások részét képezik kereskedelmi- és energetikai projektek is.
Jordániával és Marokkóval – utóbbi kiemelten fontos tranzitország – már idén ősszel megkezdődtek a tárgyalások.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn egyeztetett II. Abdullah jordán királlyal Ammánban tett látogatása során. A bizottsági elnök közölte, hogy a közel-keleti regionális kihívások leküzdése érdekében az Európai Unió támogatja az arab országot. Hangsúlyozta, hogy Szíria támogatása is prioritást élvez, tekintve, hogy Jordánia 730 000 szír menekültnek ad otthont. A menekültek 81%-a táborokon kívül, jellemzően Ammán, Irbid, Mafraq és Zarqa városaiban és azok vonzásközrezében él. Dubravka Suica, a mediterrán térségért felelős uniós biztos elmondta, hogy II. Abdullah jordán király január végén, február elején érkezhet Brüsszelbe, hogy aláírja a megállapodást.
A biztos Marokkó kapcsán hangsúlyozta, hogy az észak-afrikai ország kapuőrállamként kulcsfontosságú szerepet tölt be az Európába irányuló irreguláris migráció megfékezésében. A marokkói hatóságok idén szeptemberig több mint 45 000 embert akadályoztak meg abban, hogy elinduljanak Európa felé. Rabattal már közel 20 éve együttműködik az EU, a kapcsolatok pedig 2019. június 27-án új szintre emelkedtek, amikor a felek szorosabb együttműködés mellett kötelezték el magukat többek közt a környezetvédelemben, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a migrációs problémák kezelésében. Marokkó 2014 és 2022 között több, mint 2,1 milliárd eurós támogatást kapott Brüsszeltől. 2023 márciusában pedig az EU újabb támogatást jelentett be, amelynek keretében 624 millió euró értékben indított a zöld átállást és az irreguláris migráció visszaszorítását célzó programokat.
Az Európai Unió eddig két országgal, Tunéziával és Egyiptommal kötött hasonló, a migrációs nyomás mérséklését célzó megállapodást. Előbbit 2023. július 16-án írták alá, és egy 150 millió eurós támogatásról szól, amellyel az illegális migráció okainak kezelését kívánják biztosítani. Az egyezmény értelmében az EU hozzájárul Tunézia gazdaságának stabilitásához, támogatja a zöld átállást és vállalta a minőségi ivóvíz biztosítását. Kairóval 2024. március 17-én kötötték meg a társulási megállapodást, amelyben 7,4 milliárd eurós támogatást ígértek 2027-ig, cserébe Brüsszel erőteljesebb fellépést vár el az emberkereskedelem elleni küzdelemben.
Emberi jogi aktivisták kritikák sorát fogalmazták meg az EU-val szemben, mondván olyan országokat támogat, amelyek figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat. Dubravka Suica azonban hangsúlyozta, Jordániára és Marokkóra is vonatkoznak az emberi jogokkal kapcsolatos feltételek. Leszögezte, egyik országnak sem fizetnek addig, amíg nem teljesítik az emberi jogi záradékban meghatározott kritériumokat.
Vezetőkép: Európába igyekvő illegális marokkói bevándorlók érkeznek a Kanári-szigetekhez tartozó Lanzarote szigetén fekvõ Arrecife kikötőjébe 2024. december 18-án. Fotó: MTI/EPA/EFE/Adriel Perdomo
