AfD: Németország lépjen ki az Unióból!

Bő két hónap múlva, 2025 február 23-án előrehozott választásokat tartanak Németországban. Számunkra ez azért nagyon fontos, mert a német ipar mélyrepülése már eddig is rontott a magyar gazdaság kilátásain. Ebből a szempontból szinte lényegtelen, hogy a lemondásával Olaf Scholz kancellár „lábon lőtte-e” önmagát vagy sem. Csak az a fontos, hogy az eddiginél tehetségesebb, realistább és – ha lehet – „patriótább” politikusok kezdjenek el kormányozni.

A napokban már minden fontosabb párt megfogalmazta a saját céljait, azaz: kiterítették a kártyáikat. Nézzük meg hát, ki, mit ígér.

A CDU/CSU

– csökkenteni akarja a jövedelemadót, és fokozatosan 25%-ra akarja csökkenteni a vállalatok adóit

– azt ígéri, hogy nem csökkenti az öregségi nyugdíjakat, és azt tervezi, hogy ösztönzi azokat, akik a 67 éves nyugdíjkorhatár után is dolgozni akarnak, lehetővé téve számukra, hogy havi 2,000 eurót keressenek adómentesen a nyugdíjukon felül.

Csak az a probléma, hogy a CDU kancellárjelöltjének, Friedrich Merznek a merész ötletei eurómilliárdokba fognak kerülni, és rendkívül nehéz lesz megvalósítani őket, ha a CDU/CSU nem hajlandó enyhíteni az úgynevezett „adósságféken”. A német alaptörvényben rögzített fék a friss adósságot a gazdasági teljesítmény (GDP) legfeljebb 0,35%-ában korlátozza.


Hirdetés

Bár ő maga nem népszerű a választók körében, Merz pártja jelenleg jelentősen vezet a közvélemény-kutatásokban, és neki jó esélye van arra, hogy a február 23-i előrehozott választás után ő legyen a következő kancellár.

SPD (Szociáldemokraták)

– meg akarják reformálni az adósságféket annak érdekében, hogy több milliárd eurót bocsássanak rendelkezésre a sürgősen szükséges beruházásokra, például a gyengélkedő infrastruktúrára és

– adókedvezményeket ígérnek a beruházó vállalatok számára

– a jelenlegi 12 eurós minimális órabért 15 euróra emelnék

– a legalább 100 millió eurós vagyonnal rendelkező szupergazdagok számára bevezetnék a vagyonadót.

Zöldek

– szintén vagyonadót vetnének ki a leggazdagabbak számára (ma 249 milliárdos él Németországban).

– szintén meg akarják reformálni az adósságféket és

– támogatást akarnak bevezetni az elektromos autókra.

FDP (Szabaddemokraták)

 – a nyugdíjak reformját szorgalmazza. A párt vezetője, Christian Lindnera részvényalapú nyugdíj bevezetése mellett kampányol.

Bal párt 

 – a minimálbért szintén 15 euróra emelnék óránként

 – a nyugdíjakat pedig megemelné a kedvezményezett nettó jövedelmének 53%-ára (a jelenlegi 48%-ról)

 – magasabb adókat szeretne bevezetni a magas jövedelműek számára, beleértve a 3 millió eurós vagy azt meghaladó öröklés esetében a 60%-os örökösödési illetéket

– gyorsítani szeretnék a tömegközlekedést, hogy – legalább óránként – busz- és vonatjáratok legyenek a vidéki térségekben, és

– megtiltanák az 500 kilométernél rövidebb repülőjáratokat.

AfD

– népszavazás útján kiléptetné Németországot az Unióból (!)

– megszüntetné az eurót (!)

– támogatná az új széntüzelésű erőművek és atomerőművek felállítását, valamint az orosz földgáz importjának újraindítását

– még szigorúbb határellenőrzést szeretne, még a határon akarnák őrizetbe venni a menedékkérőket, amíg elbírálják a kérelmüket

– tömegesen visszatelepítené a (még nem német állampolgár) szíriaiakat a saját hazájukba.

Valamennyi párt az újévi rendkívüli pártkonferenciákon hagyja jóvá (esetleg módosítja) a fenti célokat.

Vezetőkép: Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője beszél a törvényhozás berlini üléstermében, mielőtt a parlament bizalmi szavazást tart a kormányról 2024. december 16-án. Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

 

'Fel a tetejéhez' gomb