Tovább dől a közel-keleti dominó
Az Aszad-rezsim bukásának Európára nézve is lehetnek következményei.
Már-már közhelynek számít, hogy a mai, nagyon is összekapcsolt világunkban minden mindennel összefügg. Így van ez a gazdaságban, a pénzügyek területén és nincsen másképp a politikában sem. Sok példáját láthattuk ennek az elmúlt években és most itt a legújabb, nagyon is szembeötlő bizonyítéka annak, hogy ha a világ egyik felén valaki eldönt egy dominót, annak máshol is komoly hatásai lehetnek. A most zajló események ráadásul megmutatják, hogy
mennyire szoros összefüggés van az orosz-ukrán háború és a Közel-Keleten zajló események között.
Ami ugyanis Szíriában történt, az részben biztosan annak köszönhető, hogy Moszkva kevésbé figyel a közel-keleti térségre, mint korábban. Ez volt az egyik oka annak, hogy a polgárháború sújtotta országban 8 év viszonylagos nyugalom után újra kiújulhattak a harcok és Bassár el-Aszad rezsimje gyakorlatilag pillanatok alatt megdőlhetett. Oroszország ugyanis erői és figyelme nagy részét most Ukrajnára összpontosítja, így kevesebb energiája marad korábbi szövetségesei megvédésére és befolyási övezetei megtartására. Ezt láthattuk már az örmény-azeri konfliktus kiéleződésekor is, amikor Moszkva nem tudta megakadályozni, hogy Azerbajdzsán a fennhatósága alá vonja Hegyi-Karabahot, jelentős érdeksérelmet okozva ezzel az Oroszország szövetségesének számító örményeknek.
Most is hasonló történt, hiszen Moszkvától „csak” annyira tellett, hogy védelmet és menedéket biztosítson a Szíriából menekülni kényszerülő Aszadnak és családjának.
A másik tényező, ami a szíriai fordulathoz vezetett, hogy a térségben szintén Aszad-szövetségesnek számító Irán is meggyengült az általa támogatott Hamász és Hezbollah Izraellel szembeni harcai miatt. Mivel sem Moszkva, sem Teherán nem tudott kellő figyelmet fordítani arra, hogy mi történik Szíriában, a lázadók egy új csoportja erősödhetett meg. Ennek a régi-új erőnek pedig mindössze egy hét alatt sikerült elérnie azt, amit korábban Aszad ellenzéke 13 év polgárháború alatt nem tudott. Aszad ugyanis elmenekült, vagyis Szíriában biztos, hogy mostantól valami új kezdődik. Hogy pontosan mi, azt egyelőre nem tudjuk. Hogy ezek után jobb lesz-e a helyzet, egyelőre az is kevéssé világos.
Ami viszont biztos, hogy a jelenlegi bizonytalanság hatására ismét nagyon sokan indulnak útnak az országból Európába.
Ez rövid távon biztosan növelni fogja a kontinensre nehezedő migrációs nyomást. Az ugyanakkor még nem látszik, hogy hosszú távon stabilizálódik-e a helyzet a polgárháború sújtotta országban, ahogyan az sem, hogy ez ösztönözheti-e visszatérésre a Nyugat-Európában lévő szíreket? Amit az elmúlt napokban a nyugat-európai városok utcáin láttunk, az mindenesetre sokatmondó volt. Bécsben, Berlinben, Londonban és sok más helyen is szírek ezrei vonultak az utcára, hogy ünnepeljék Aszad bukását. Azt láthattuk, hogy
az oly távolinak tűnő konfliktus egy szempillantás alatt beköltözött Nyugat-Európa utcáira, végérvényesen jelezve, hogy valami megváltozott a kontinensen.
Nagyon érdekes lesz látni, hogy az események hatására mennyien gondolják úgy, hogy hazatérnek. Jó fokmérője lesz ez annak is, hogy a Nyugat-Európába érkezett migránsok között valójában mennyi a szír menekült. Amikor ugyanis Angela Merkel 2015-ben meghirdette a Wilkommenskultur-t, egy csapásra illegális migránsok tíz-, vagy akár százezrei váltak „szír menekültté”. Az ezzel kapcsolatos visszaélések mára jól dokumentáltak, arról ugyanakkor, hogy ezzel a módszerrel mennyien jutottak be az Unióba és tartózkodnak azóta is itt jogellenesen, továbbra is csak becslések állnak rendelkezésre. Kár tehát abban bízni, hogy ha stabilizálódik a helyzet, akkor a migránsok tömegével térnek vissza szülőhazájukba. Ez pedig azt is jelenti, hogy a migráció kezelésének legjobb és legbiztosabb módja továbbra is az, amit Magyarország választott, vagyis a szigorú és következetes határellenőrzés.
Címlapkép: A felkelők zászlajával fényképezkedik egy pár egy damaszkuszi utcán 2024. december 9-én, miután a felkelők az előző nap elfoglalták a szíriai fővárost és megdöntötték Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmát. Fotó: MTI/EPA/Haszan Belal
