Igazi kincset, egy középkori Pietà-szobrot mutattak be Gyergyószentmiklóson
A székelyföldi térség legrégibb, a 15. század elején készült Pietà-szobrát mutatták be Gyergyószentmiklóson. Az ábrázolás vasárnapig tekinthető meg a Szent Miklós-templom búcsúja és a városnapok keretében.
A középkori műkincs vasárnapig a székelyföldi város római katolikus templomának Mária-kápolnájában látható, utána folytatódik a kutatása, restaurálása – közölte a Szent Miklós-plébánia.
A helyi sajtó közlése szerint az egykori Fájdalmas Szűz-kápolna szobra régóta a templom tulajdona, de csupán a közelmúltban derült ki, hogy régebbi és értékesebb, mint hitték.
Mihály Ferenc szovátai farestaurátor két éve a templom felújításához szükséges előtanulmány készítésekor vette számba a faberendezést és figyelt fel a középkori hársfaszoborra. Tavaly egyháztörténeti kiállításon is bemutatták.
Mihály Ferenc a szoborral kapcsolatos kutatásait elsőként az Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián ismertette, kedden pedig Gyergyószentmiklóson is bemutatta. A Hargita Népe beszámolója szerint a restaurátor elmondta:
az alkotás a Fájdalmas anyát ábrázolja, amikor Krisztust leveszik a keresztről, és elsiratja fiát. Felidézte: a Pietà-ábrázolások és az ezekhez kapcsolódó kultusz a szerzetesek révén jutottak el Európa keleti-északkeleti részére, ezek készítése az 1380-1420 közötti időszakra tehető.
A Kárpát-medencében kevés ilyen ábrázolás maradt fenn, Székelyföldön Csíkmenaságon és Csíkszenttamáson található egy-egy alkotás ebből az időszakból. Mivel a térségben nem volt jelentős központ, mely szellemi és anyagi hátteret biztosított volna a szobor elkészültéhez, a szakemberek szerint külföldről hozhatták.
Mihály Ferenc a restaurálási folyamatról elmondta, hogy az idők során az alkotást hat-nyolc rétegben festették át, először természetes anyagokkal, majd olajfestékkel. Ezeket a rétegeket egyenként eltávolítják és ezáltal a szobor történetéről is további információkat tudnak meg.
„A jelenleg látható réteg bronzporos olajfesték, amelyet a 20. században alkalmaztak. Arra törekszünk, hogy minél több látszódjon majd abból, amilyenre készítették és minél kevesebb a mi munkánkból”
– idézte a szakembert online kiadásában a Hargita Népe.
Elhangzott: a restaurálási folyamat során az írott források felkutatásához Bernád Rita, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója nyújt segítséget, a munkálatokat Madas Edit irodalom- és művelődéstörténész, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója támogatja.
Dávid György főesperes-plébános bejelentette: az egyházközség szeretne hozzájárulni a város történelmének megismertetéséhez, megmutatni „a keresztény lelkületből fakadó kulturális megnyilvánulásokat”, és ezáltal tudatosítani a városlakókban, hogy elődeik 600-700 évvel ezelőtt értéket teremtettek, amelyekre büszkék lehetnek.
A restaurálási munkálatok várhatóan egy évig tartanak, ezután a Pietà-szobor a Szent Miklós-templomban, a Mária-oltáron lesz látható.
Címlapkép forrása: Facebook/Fény TV
