Kormánybuktatás Franciaországban, lemond a miniszterelnök

A francia nemzetgyűlés szerda este megbuktatta Michel Barnier kormányát.

Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány 331 szavazatot kapott az 577 fős alsóházban. A kormány megbuktatásához legalább 288 szavazatra volt szükség.

Az alkotmánynak megfelelően Michel Barnier miniszterelnöknek most be kell nyújtania lemondását Emmanuel Macron államfőnek.

A kormány parlamenti megbuktatására 1962 óta nem volt példa Franciaországban.

A bizami szavazásra azután került sor, hogy a miniszterelnök parlamenti jóváhagyás nélkül kényszerítette át a vitatott jövő évi költségvetési tervezetet, amely 40 milliárd euróval csökkentette volna az állami kiadásokat és 20 milliárddal emelte volna az adókat. Barnier a voksolás előtti felszólalásában elismerte, hogy a büdzsé nem volt éppen tökéletes, de csak 15 napjuk volt a megalkotására. A mostani döntéssel ez a tervezet is megy a kukába.

A bizalmatlansági indítványok szerdai vitájában a 11 nemzetgyűlési frakció vezetői közül ugyanakkor többen egyértelművé tették, hogy az elnöki párt és a további három jobbközép és centrista formáció által támogatott kormány megbuktatásával Emmanuel Macron destabilizálása és távozásra késztetése is a céljuk, jóllehet az elnök mandátuma 2027-ig tart és nem függ a kormány sorsától.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében Mathilde Panot frakcióvezető a szavazást követően azonnal „Emmanuel Macron távozását és előrehozott elnökválasztást” követelt. Marine Le Pen szerint a kormány azért bukott meg, mert Emmanuel Macron „technokrata választásait” folytatta.

A legnagyobb ellenzéki párt vezetője hozzátette, hogy „hagyni fogja dolgozni az új kormányfőt” annak érdekében, hogy „egy mindenki által elfogadott költségvetést dolgozzon ki”. „Én nem kérem Emmanuel Macron lemondását” – hangsúlyozta Le Pen.

Szerinte az államfőnek „magának kell levonnia a következtetést, hogy képes-e továbbra is köztársasági elnök maradni vagy sem (a kialakult helyzetben)”. Michel Barnier a szavazás előtt arra figyelmezetett, hogy Franciaország évente 60 milliárd eurót költ az államadóssága kamataira, többet, mint amennyit a védelemre vagy a felsőoktatásra, az államháztartási hiány pedig idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát. „Mondhatunk, amit akarunk, de ez a valóság. Higgyék el: ez a valóság nem fog eltűnni egy bizalmatlansági indítvány varázslatával” – mondta a miniszterelnök.

Forrás: MTI/Euronews, fotó: AP