KDNP: cél, hogy a újra lendületbe hozzuk Magyarországot
Képviselői felszólalásokkal folytatódott a 2025-ös költségvetés tárgyalása az Országgyűlésben csütörtökön délelőtt. A KDNP szerint az a cél, hogy újra lendületbe hozzák az országot, míg az MSZP képviselője azt mondta, hogy a jövő évi büdzsé a bukás költségvetése.
Juhász Hajnalka (KDNP) az orosz-ukrán háborúra, a közel-keleti konfliktusra, a világgazdaság átalakulására, a Nyugat befolyásvesztésére, a magas energiaárakra és a globális felmelegedés környezeti hatásaira utalva arról beszélt: a kormánynak kihívásokkal teli időszakban kellett megalkotnia a 2025-ös költségvetést. Szerinte az új helyzetekre új megoldásokkal, új gazdaságpolitikai eszközökkel kell reagálni, annak érdekében, hogy a kitűzött gazdasági növekedés megvalósítható legyen.
Jelezte: Magyarország a gazdasági semlegesség politikáját követi, pragmatikus gondolkodással Kelettel és Nyugattal is gazdasági együttműködést alakít ki. Hangsúlyozta: az új gazdaságpolitikai akcióterv szerves része a jövő évi költségvetésnek, aminek három fő pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás és a kis- és középvállalkozások támogatása.
Célunk, hogy újra lendületbe hozzuk a magyar gazdaságot a társadalom és a gazdaság legszélesebb köreinek a bevonásával
– mondta a KDNP képviselője, aki szerint 2025-től újra növekedési pályára állítják az országot.
Juhász Hajnalka az amerikai elnökválasztás eredményére utalva hozzátette: reményeik szerint 2025 a béke éve lesz.
Ebben a szellemben tervezte a kormány a költségvetést, amelyben a honvédelmi költségek a GDP 2 százaléka fölött maradnak, továbbra is megóvják a rezsivédelmi intézkedéseket, kiterjesztik a családtámogatási intézkedéseket, ösztönzik a beruházásokat, erősítik a kkv-kat, csökkentik a lakhatási költségeket és kiszámítható, tartós béremelést biztosítanak.
Részletesen szólt a kormány családtámogatási intézkedéseiről, kiemelve a fiatalok lakáshoz jutásának támogatását és a kollégiumépítéséket is.
MSZP: ez a bukás költségvetése
Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, nem igaz, hogy a jövő évi a béke költségvetése. Milyen békéről beszélnek? Ez Magyarország költségvetése és itt nincs társadalmi béke – jelentette ki. Csökken a GDP, az ipari termelés, a fogyasztás, egyre kevesebb a beruházás, az elhibázott lakáspolitikai intézkedések miatt tombol a lakhatási válság, de a Fidesz számára nincsenek szociális problémák. Az infláció még mindig az egekben van, csökken a reáljövedelem, nő a munkanélküliség, brutálisak a szegénységi mutatók.
Az Önök kormányzása alatt a jólét fogalma szinte elveszítette valódi jelentését – mondta. Értékelése szerint ez a költségvetés a bukás költségvetése, mert szinte mindenki bukik rajta: a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a szegénységben élők egyaránt.
Kitért arra, hogy a GDP-arányos jóléti kiadások 2010-ben még 31,1 százalékot tettek ki, jövőre már csupán 24,6 százalékot. Hiába írták bele a gyermekvállalás fontosságát, de számos területen csökkennek a családtámogatásra szánt előirányzatok. Kevesebb családi pótlékot, anyasági támogatást, gyest, gyetet, életkezdési támogatást terveznek kifizetni. Ez minden, csak nem családbarát intézkedés – összegzett az ellenzéki politikus. Hiába büszkék az első házasok adókedvezményére, a KSH adatai szerint ismét csökkent a házasságkötések száma. A tervezett 3,5 milliárd forint 58 ezer pár számára elengedő, azaz további csökkenéssel számol a kormány – jegyezte meg.
A babakötvény összege 2008 óta ugyanannyi – jegyezte meg. Kritizálta, hogy jövőre 16 százalékkal kevesebb jut bölcsődefejlesztésre, csökken az esélyteremtő, önkéntes és kríziskezelő programok támogatása. Szóvá tette, hogy a nyugdíjak az alultervezett inflációt hellyel-közzel követve emelkednének csupán. Megjegyezte: a nyugdíjminimum összege 16 éve változatlan, a juttatások vásárlóértéke folyamatosan csökken, a nyugdíjak emelése messze elmarad a fizetések emelésétől. Nyugdíjprémiumot jövőre sem várhatnak az érintettek – jegyezte meg.
A lakhatási válságra sem tudnak megoldást találni, a kormány eddig csak azt érte el, hogy kevesebb pénzből kevesebb lakás épül, mint 2010 előtt. A rosszul célzott átalakításoknak az lett a vége, hogy a lakásárak kiemelkedő mértékben drágultak, uniós összevetésben is. Az egészségügy területéről azt mondta, a kormány még arra sem kíván megfelelő forrást biztosítani, hogy legalább a jelenlegi színvonalon tudjon működni, az alulfinanszírozottság továbbra sem változik.
Forrás: MTI