Bánki Erik: A gazdasági növekedés alapja a munka, ezen a téren történelmi előrelépést hajtottunk végre! (Videóval!)

Az új gazdaságpolitika, akciópolitika és a jövő évi költségvetés megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a járvány előtti, magas növekedési pályára, mely képessé tehet bennünket az Európai Unió átlaga feletti növekedés elérésére – minderről Bánki Erik, a Gazdasági Bizottság fideszes elnöke beszélt napirend előtti felszólalásában.

A politikus kifejtette: bár Európa erős lemaradásban van a világgazdasági versenyben, Magyarországtól többek között az Európai Bizottság, az IMF, az OECD és a hitelminősítők is kiemelkedő gazdasági teljesítményre számítanak a következő években. Szavai szerint „a növekedés alapja a munka, és ezen a téren történelmi előrelépést hajtottunk végre”. Kifejtette,

A 2010-es évtized azért válhatott Magyarország egyik legsikeresebb gazdasági korszakává, mert a nemzeti kormány a belgazdaságban az együttműködésre, a külgazdaságban pedig a jó kapcsolatokra alapozta a döntéseit. A 2011-ben elindított Keleti Nyitás politikájának köszönhetjük a mai rekord értékű működőtőke-beáramlást hazánkba, míg a 2016. novemberében 6 éves bérmegállapodás megalapozta azokat az adó- és járulékcsökkentéseket, amelyek a hazai vállalkozásokat versenyképessé tették.

Bánki Erik emlékeztetett arra is:

A munkaalapú gazdaság a válságok idején is megvédte Magyarországot, mindvégig megmaradt a magas foglalkoztatottság és a munkanélküliség tartósan alacsony szintje,  háború okozta válság enyhülésével pedig immár egy éve a reálbérek is újra emelkednek. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 szeptemberében a bruttó átlagkereset 627,4 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakához képest a bruttó átlagkereset közel 70 ezer forinttal, azaz 12,5 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben.

A politikus hangsúlyozta:

2023 szeptemberéhez képest a reálbérek növekedése 9,2 százalékot ért el, így már több mint egy éve újra nő a családok jövedelmének vásárlóereje. A reálbérek bővülése hozzájárul a fogyasztói bizalom növekedéséhez, elősegíti a fogyasztás élénkülését, ezáltal támogatva a gazdasági teljesítmény növekedését, azt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.

Tájékoztatása szerint a fizetések reálértékének emelkedése mellett, a foglalkoztatottság is töretlen bővülést mutat.

2010-hez képest jelenleg több mint 1 millióval több ember dolgozik Magyarországon, miközben az átlagos munkavállalói bér több mint háromszorosára nőtt. A foglalkoztatás és a bérek növekedése jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági stabilitáshoz és a társadalmi jóléthez.

– fogalmazott napirend előtti felszólalásában. Arról is beszélt, hogy

Örömteli és üdvözlendő, hogy a tegnapi napon megszületett az újabb bérmegállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek köszönhetően, amelyet által jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér. Így a következő három évben átlagosan tizenkét százalékkal nő majd legalacsonyabb bér összege. A béremelések teljesítésével az a célunk, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát. Fontos megjegyezni, hogy a  garantált bérminimum is megmarad és jövőre hét százalékkal fog emelkedni. A bérmegállapodás megadja az elvi lehetőséget arra, hogy 2028-ra a minimálbér összege a 400 ezer forintot is meghaladja.

Bánki Erik kiemelte: az új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként a munkáshitel bevezetésével 308 ezer 17-25 év között fiatal munkavállaló és vállalkozó pályakezdéséhez tudnak segítséget nyújtani a következő két évben. Tájékoztatása szerint a szabadon felhasználható, 10 éves futamidejű, kamatmentes munkáshitel maximális összege 4 millió forint lesz. A diákhitelre jogosult diákok nem vehetik fel a munkáshitelt. Továbbá csak a magyarországi, legalább heti 20 órában foglalkoztatottak, vagy vállalkozók vehetik igénybe a munkáshitelt, cserébe 5 éves magyarországi munkavégzést vagy vállalkozói tevékenységet kell vállalni. A gyermekvállalás támogatása érdekében, a hitelfelvételt követően született gyerekre vonatkozóan az 1. gyerek után 2 évig a törlesztési kötelezettség felfüggesztésre kerül, a 2. gyereknél újabb 2 éves moratórium lesz, illetve a fennálló tartozás fele elengedésre kerül, a 3. gyerek után a teljes fennálló tőketartozás elengedésre kerül. A politikus kifejtette, hogy az említett intézkedések mellett jövőre megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményeket, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat vezetnek be, a 2025-től induló Demján Sándor Program keretében pedig 1400 milliárd forint visszatérítendő és vissza nem fizetendő támogatással, valamint 3,5 százalékos kamatozású támogatott hitelekkel  tudják segíteni a magyar kis- és közepes vállalkozásokat.

Azt gondolom, hogy ezekkel a támogatásokkal jelentősen megnő a kkv szektor eredményessége, ezzel erőteljesen hozzájárulhatnak az exporthoz, és a magyar gazdaság további erősödéséhez.

– zárta napirend előtti felszólalását Bánki Erik.