Romániai választások – Tamás Sándor: ha erősek vagyunk, a románok is tisztelnek bennünket
Ha a bukarestiek is azt érzik, hogy erős a magyar közösség, tisztelnek bennünket – jelentette ki a romániai választások kapcsán Kovászna Megye Tanácsának elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Tamás Sándor a Ma este című műsor vendégeként felidézte: az európai parlamenti választásokon sokan támogatták Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), s abban bízik, hogy ez a vasárnapi romániai államfő- és a december elsejei parlamenti választásokon is így lesz, ugyanis a támogatással „lesz ereje és hangja” a közösségnek – hívta fel a figyelmet. Az államfőválasztással kapcsolatban kijelentette: Kelemen Hunor támogatóinak úgy kell nekiindulniuk a választásnak, hogy „nyerésre tudják vinni” a közös ügyüket. Közölte: nemcsak a romániai magyarok büszkék az elnökre, hanem „egyre több román ember (…) és nemcsak a román értelmiségiek jó része – így véleményformálók, újságírók, rádiós, televíziós román szakemberek -, hanem olyanok is, akik korábban a magyarokat kigúnyolták”.
Tamás Sándor úgy vélekedett, hogy Kelemen Hunor olyan problémákat fogalmaz meg és emel nagypolitikai szintre, amelyek a falvak és városok népét foglalkoztatják. A tanácselnök szerint a jövőben több jogszabályon is változtatni kell Romániában, így a diákok számára kedvezően kell módosítani az oktatást érintő törvényeken, és ki kell javítani a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint a mezőgazdászokat érintő jogszabályokat is. Ehhez ott kell lenni a parlamentben és ott kell lenni a kormányban – jelentette ki. Hozzátette: a cél, hogy az RMDSZ-nek legyen ereje a törvényhozásban, azaz váljék kormányzati tényezővé, ugyanis Székelyföld fejlesztését és a sajátos nemzeti ügyek képviseletét, „a nemzeti közösséghez tartozó jogaink tárházának” bővítését, megvédését garantálja az RMDSZ jó szereplése – vélekedett.
A román közigazgatási rendszer tervezett átalakításának magyarokra gyakorolt hatásai kapcsán Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elképzelés „hátrányos, és végveszélyt jelenthet a magyar közösség számára”, ugyanis a parlamenti vitára bocsátott tervezet értelmében faluvá degradálnák a 20 ezer lakos alatti városokat. Kifejtette: így Székelyföld három megyéjében négy város maradna: Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy. Emellett fel akarják számolni a megyéiket is, összeolvasztva Brassó, Fehér és Szeben megyével – hívta fel a figyelmet.
E változtatás az „1500 éves erdélyi jelen megszűnésével” járna – mondta, hozzátéve: ezért szembe fognak fordulni a tervezet megvalósításával és annak végrehajtását „természetesen meg fogjuk akadályozni”.
Belföldön is megnyitották a szavazóhelyiségeket
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – magyar idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra.A külföldön élő vagy ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok három napon keresztül – már péntek óta – voksolhatnak.
A több milliós román diaszpóra számára – a korábbi torlódások elkerülése érdekébe – minden korábbinál több, 951 szavazókört rendeztek be külföldön. A hazai voksolás megkezdéséig mintegy negyedmillió román állampolgár szavazott külföldön. Magyarországon a budapesti román nagykövetségen, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán voksolhatnak a román állampolgárok. Belföldön 18 968 szavazóhelyiséget alakítottak ki. Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára. A szavazókörök – külföldön és belföldön egyaránt – helyi idő szerint 21 órakor zárnak.
Azokon a helyeken, ahol záráskor még szavazók várakoznak a bejáratnál, hogy leadhassák voksukat, a szavazókör nyitva maradhat éjfélig. A közvélemény-kutatási eredmények szerint Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök számíthat a legtöbb szavazatra, a második helyért pedig szoros a verseny Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, George Simion, a több párt által szélsőségnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, az államfői tisztségre függetlenként pályázó Mircea Geoana volt NATO-főtitkárhelyettes, illetve Nicolae Ciuca szenátusi házelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje között.
Az összlakosság 6 százalékát kitevő magyarságnak is van képviselője az elnökjelöltek között: a Romániai Magyar Demokrata Szövetég (RMDSZ) Kelemen Hunor szövetségi elnököt indítja. Amennyiben a szavazólapon szereplő 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választás első fordulójában a névjegyzékben szereplő választók több mint felének – csaknem 9,5 millió szavazónak a – támogatását, akkor december 8-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.
Forrás: MTI
