Kalazanci Szent József emlékérmet kapott Kurtág György zenepedagógus, piarista öregdiák
A Piarista Rend Magyar Tartománya Kalazanci Szent József emlékérem kitüntetést adományozott Kurtág György zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus temesvári piarista öregdiák részére sok évtizedes szenvedélyes zenepedagógusi munkásságának elismeréseként november 22-én a Budapest Music Centerben – közölte a Piarista Alapítvány. Az átadón a budapesti Piarista Gimnázium szkólája énekelt, Melegh Béla vezetésével.
„Kurtág György, a temesvári piarista iskola öregdiákja és korunk legjelentősebb, világhírű zeneszerzőinek egyike” – kezdte a kitüntetett méltatását Zsódi Viktor tartományfőnök. Ezt jelzi recepciója: az, hogy évtizedek óta világszerte játsszák alkotásait, jelzi a felsőfokon elismerő szakmai kritika, az interjúk, tanulmányok, könyvek sokasága, és azok a kitüntetések is.
„Szívből örülünk, hogy a világhírű művész életrajzában mindenütt ott van a hajdani Temesvári Piarista Gimnázium, ahol a bánáti Lugosról származó fiatalember középiskolai tanulmányait végezte. A többnemzetiségű, több vallású Bánság toleráns és színvonalas katolikus iskolája iránti háláját azzal is kifejezte, hogy az új iskolaépület 1909-ben történt megnyitásának 100. évfordulóján öregdiákként ő is visszatért Temesvárra, és az ünnepség kezdeteként feleségével együtt koncertet is adott”
-hangsúlyozza a méltatás.
A díjátadó után a kórus tagjai, végzős piarista diákok kérdeztek a kitüntetettől. A gimnáziumban a román irodalmat is megismerhette, a diákként tanult művek meghatározó hatást gyakorolta. Tudor Arghezii két verssorát szavalta el („fogtam a penészt, sarat, keléseket, alkottam szépséget és új értékeket”). Ezt az idézetet választotta mottóul első vonósnégyeséhez. Majd egy másik diákkérdésre válaszolva említette, hogy egész kiskorában Schubertet hallgatott, és olyan hatást gyakorolt rá, hogy szüleitől megkapta a Befejezetlen szimfónia kottáját, és zongorán elkezdte megtanulni. Schubert (mellesleg: bécsi piarista diák) iránti csodálata mind a mai napig elkíséri. A zene iránti szeretetére vonatkozó kérdésre Tolsztoj-hivatkozással felelt: az Anna Kareninában Levin nem is tudja, hogy szeretet-e, amit érez, hiszen szeretheti-e az ember azt, amely élete szerves részévé vált. Vajon, vetette fel a zongoránál ülő Kurtág György, az ember szeretheti-e a lábát?
Vezetőkép: Piarista Alapítvány
