Rétvári Bence: Magyarország az elmúlt években az egyik legbiztonságosabb hellyé vált a zsidóság számára
„A történelmet mindig azért forgatjuk, hogy identitást adjon nekünk és a jövőt megmutassa számunkra. Aki jobban ismeri a múltat, az jobban lát a jövőbe” – fogalmazott Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton Budapesten.
Rétvári Bence a Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye alapján készült, Kaddis – Az Emlékezők Imája című zenés irodalmi előadás bemutatása alkalmából kiemelte: miközben Nyugat-Európában súlyos antiszemita megnyilvánulások történnek, Magyarországon – ahol az egyik legerősebb a nemzeti identitás és ami miatt az országot rendszeresen nacionalizmussal vádolják – a zsidóság az egyik legnagyobb biztonságban él Európában.
„Abban az országban, ahol a nemzeti identitás a legerősebb, ott vannak zsidó honfitársaink is a legnagyobb biztonságban”
-szögezte le az államtitkár. Felidézte: az Institute for Jewish Policy Research egész Európában készített egy felmérést az Európai Zsidó Szövetség megbízásából 2022-ben, ami arra kereste a választ, hogy melyik a legbiztonságosabb ország a zsidóság számára a kontinensen, és az eredmények alapján Magyarország került a második helyre Olaszország után.
„Magyarország az elmúlt években úgy tette a zsidóság számára is a legbiztonságosabb hellyé Magyarországot, hogy közben a magyarok nemzeti identitását is erősítette”
-hangsúlyozta Rétvári Bence, majd hozzátette: „ez a kettő nem kizárja, hanem erősíti egymást”.
„A zsidók ott vannak biztonságban, ahol az emberek önmagukat is becsülik és a többi nemzetet is tisztelik, az ő nemzeti identitásukat is fontosnak tartják”
-mondta az államtitkár.
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) főigazgatója felidézte: Kertész Imre 1975-ben megjelent Sorstalanság című remekműve a totális diktatúrák és a megsemmisítő táborok valóságát tükrözi vissza, az író 1988-ban megjelent Kudarc című műve pedig a megélt tapasztalatok átadásának nehézségeiről szól. Kertész Imre 1990-ben kiadott Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye az erkölcsi kötelességről szól, ami a tapasztalatok továbbadását illeti.
„A mű elbeszélője összegez és mérleget készít, de nem kíván sem modellt, sem magatartásmintát adni nekünk”
-hangsúlyozta Schmidt Mária. Kiemelte: a regény magával ránt minket, és ha végigolvassuk a művet, akkor mindenki átérzi, hogy a 20. századi magyar történelem milyen sorssal sújtotta zsidó honfitársainkat.
A Kertész Imre Intézet által küldött írásos összegzés szerint a Kertész Imre művéből elkészült Kaddis – Az Emlékezők Imája című adaptáció egy sokrétű, bensőséges előadás, az emlékezés, a gyász és egyben az élni akarás megrendítő narratívája. A magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából, az irodalom és a zene rendhagyó összeolvadásával megvalósult előadás egyszerre tiszteleg a haláltáborok áldozatainak emléke előtt és idézi fel a túlélők szenvedéseit.
Forrás/fotó: MTI
