Míg mások a migrációt fokoznák, a magyar kormány a családokat erősíti
A családok anyagi biztonságának elősegítéséért szükség van a családi adókedvezmény megduplázására – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Origónak adott, a hírportálon vasárnap megjelent interjújában.
„Míg mások a demográfiai kérdéseket migrációval akarják megoldani, addig mi a családokat erősítjük” – emelte ki Hankó Balázs. A miniszter a kormány egyik legsikeresebb, a családok anyagi biztonságát megteremtő intézkedésnek a családi adókedvezményt nevezte, amelyet két lépésben emelnek a kétszeresére, 2025 nyarán, majd 2026. január elsejétől. Hankó Balázs hangsúlyozta, ezzel egy háromgyerekes családnál 2026-ra az adókedvezmény mértéke havonta százezerről kétszázezer forintra emelkedne. A néhány napja elindult nemzeti konzultációban ennek megerősítését is kérik az emberektől. Azt mondta, a családi adókedvezmény bevezetése óta 3600 milliárd forint adó maradt a családoknál, és eddig harminc családpolitikai intézkedést hoztak. Úgy fogalmazott:
Míg mások a demográfiai kérdéseket migrációval akarják megoldani, addig mi a családokat erősítjük.
Hankó Balázs szólt arról is, hogy a konzultációban a fiatalok lakhatási támogatására is vonatkozik kérdés, mert az országos kollégiumi jelentkezési adatokból látják, hogy minimum 12 ezerrel több kollégiumi helyre lenne szükség. Az elmúlt években tízezer kollégiumi helyet a kormány visszavásárolt az egyetemeknek, nyolcezer férőhelyet pedig felújítottak.
Kellő támogatás esetén a kormány elkötelezett a mellett, hogy Budapesten és a vidéki egyetemi városokban is kollégiumfejlesztés történjen
– fogalmazott. Az Origo kérdésére elmondta, a nemzeti konzultációban a 13. havi nyugdíjról is kérik az emberek véleményét, mert szavai szerint „a baloldalt, a liberálisokat Brüsszel most újra tüzeli, hogy a kormány vegye el a 13. havi nyugdíjat az idősektől”.
Kijelentette, ha a kormány megkapja a kellő támogatást, megküzdenek a 13. havi nyugdíjért, mert a magyar családok a legfontosabbak, és legidősebb tagjaiknak, a nyugdíjasoknak köszönetet kell mondani, meg kell adni a tiszteletet. Hozzátette, a fiatalok támogatására indítják el a munkáshitelt, amely négymillió forintos, szabadon felhasználható hitel, a kamata pedig nulla százalék, a hitelt 17-25 év közötti fiatalok vehetik igénybe januártól, ha itthon kezdenek el dolgozni.
A munkáshitellel kapcsolatban családpolitikai szempontból lényegesnek nevezte, hogy az azt igénybe vevő nő első gyermeke megszületése után két év halasztást kap a törlesztésben, a második gyermeknél a hitel felét nem kell visszafizetni, a harmadik gyereknél pedig a teljes hitelt elengedik. A kultúráért és innovációért felelős miniszter az Erasmus programról folytatott tárgyalásokról elmondta, az elmúlt héten két alkalommal tárgyalt erről Brüsszelben, érdemi előrelépés nélkül.
A kormány elkészítette azt a jogszabály-módosítást – tette hozzá -, amelyhez az Erasmus újraindítását kötötték és a tervezetről hétfőn záróvitát tart a magyar Országgyűlés.
Nem bízunk Brüsszelben, ezért egy egyedi hatálybalépési formát választottunk. (…) Úgy döntöttünk, hogy a törvény akkor lép hatályba, ha visszaengedik a magyar fiatalokat az Erasmusba, a kutatókat pedig a Horizontba
– jelezte. Emlékeztetett arra, hogy az Erasmus pótlására nyáron elindították a Pannónia ösztöndíjprogramot, amelyben 10 milliárd euróból 8 ezer fiatal hallgató, oktató, kutató juthat el a világ vezető egyetemeire, nemcsak Európában, hanem például a Harvardra, japán és szingapúri felsőoktatási intézményekbe. Kiemelte, jelenleg 800-an vannak külföldön a program segítségével, és még több mint 2000-en biztosan részt vesznek benne az első félévben.
A Pannónia program előnye, hogy a kint szerzett kreditek teljes egészében beszámíthatók, így nem kell félévet halasztani. A miniszter hozzátette, a nemzetközi rangsorokban 12 magyar egyetem található a világ legjobb 5 százalékában, a Semmelweis Egyetemet a világ legjobb egy százalékába sorolták. A múlt évhez viszonyítva a listán előrébb lépett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, és az Óbudai Egyetem.
Hankó Balázs a kulturális tárgyú törvények és rendeletek módosításáról elmondta, nem lesz egységes kulturális törvény, mert ezt a Nemzeti Kulturális Tanács nem támogatja. Viszont született egy jelentős javaslatgyűjtemény a meghatározó művészeti szervezetektől és a tanácstól, amelynek megkezdték az egyeztetését.
Jómagam a rugalmasság híve vagyok, persze azzal, hogy azt a kultúrát kell erősítenünk, mely keresztény és magyar identitásunkat támogatja, minőségben és vonzóképesen. A mi minisztériumunk így a mindennapi patriotizmus minisztériuma”
– jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Forrás: MTI, Fotó: MTI
