Az „elnökcsinálók” – avagy kik, mennyit és miért fektettek az USA választási kampányába?
Idézzük fel a szállóigévé vált mondatot a Tanú című filmből: „Tudja Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit…” Most ugyanez játszódik le az amerikai elnökválasztás előtt. Hiszen az „elnökcsinálók” mindig is azért támogatták valamelyik felet, hogy győzelme esetén később kérhessenek tőle egy-két apró szívességet. Néhány nappal a számunkra is sorsdöntő választás előtt a Sputnikglobe összesítette, hogy Donald Trump és Kamala Harris kampányába ki és mennyi dollárt pumpált bele.
A jelenlegi sajtóhírek szerint Kamala Harris körülbelül kétszer annyi pénzt kapott a kampányához, mint Donald Trump. „1988-tól napjainkig a nagybefektetők lényegében kiválaszthatják a kormányok vezetőit és kulcsfontosságú tisztviselőit, anélkül, hogy vádat emelnének ellenük befolyással üzérkedés címén” – mondta Charles Ortel, a Wall Street elemzője a Sputniknak. „Végülis, nem nagy ár 20, 100 vagy akár 250 millió dollárral támogatni egy politikust, ha ő majd ennek fejében segít a nagyvállalatnak 2 milliárd dollárról 4 milliárdra növelni a bevételeit”- tette hozzá.
Kamala Harris mintegy 1 milliárd dollárt gyűjtött össze július óta. Őt elsősorban George és Alex Soros, a BlackRock társalapítója Ralph Schlosstein és az Evercore alapítója, Roger Altman támogatta.
A The New York Times szerint Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója szintén teljes támogatásáról biztosította. (Mert ő például pénzügyminiszter szeretne lenni a Harris-kormányzatban – írta az Axios.) A világ legnagyobb vagyonkezelője a BlackRock, szintén fontos szerepet tölt be a demokratikus kormányzatban. A cég alkalmazottai Barack Obama és Joe Biden alatt is az Egyesült Államok kormányában szolgáltak és szolgálnak ma is. Bill Gates és Mike Bloomberg milliárdosok is egyaránt 50-50 millió dollárt adományoztak Kamala Harris kampányára.
Ami a vállalatokat illeti, az OpenSecrets szerint az Alphabet Inc., a Microsoft, az Amazon, az Apple és a Meta vezeti Kamala Harris adományozóinak a listáját. A Szilícium-völgy iparmágnásai is felvonultak Harris mellett: a Facebook társalapítója, Dustin Moskovitz 30 millió dollárt adományozott a Harris-kampánynak, míg az Opsware társalapítója, Ben Horowitz 2,5 millió dollárt.
Míg Harrist a Szilícium-völgy, a Wall Street és Hollywood támogatja, a különböző iparágak és védelmi vállalkozók nagyrészt Donald Trumpot – legalábbis ez derül ki az OpenSecrets, valamint a pénzügyi technológiai startup, a Quiver Quantitative szerint. Trump jelentős katonai kiadásairól és a hazai ipari óriásoknak nyújtott előnyökről ismert, 2018-ban például aláírta az Egyesült Államok történetének akkori legnagyobb katonai költségvetését, 700 milliárd dollár értékben. Ennek ellenére úgy tudni, hogy a Boeing most Harrisnek küldte el az adományok nagyobbik részét.
Sokan vannak, akik „biztosra mennek” és mindkét elnökjelöltre „tesznek tétet” – pont úgy, mint a rulettben. A The Washington Post szerint ötven megadonor együttesen több mint 2,5 milliárd dollárt fordított részint a demokratákat részint a republikánusokat támogató szervezetekre. Ez egyébként ugyanaz a logika, mint a háborúk esetében. A „befektetők” általában mindkét felet támogatják, hogy minél több (amerikai) fegyvert vásároljanak és nekik teljesen mindegy, ki lesz annak a nyertese és mindez mennyi emberáldozattal jár, nekik csak az a fontos, hogy a fegyvergyártók részvényei egyre többet érjenek. Az üzlet az üzlet.
Visszatérve Donald Trumpra, közismert, hogy a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk közel 75 millió dollárt adományozott Trumpot támogató politikai akcióbizottságoknak, Timothy Mellon üzletember pedig óriási, 125 millió dollárt fektetett be a Make America Great Again szuper PAC-ba. Ezen a linken megtalálható az összes cég, amely pénzt adományozott Trump kampányához.
A fentieken kívűl – sok kisebb mellett – van még egy tekintélyes támogatója is. A kampányhoz 100 millió dollárral járult hozzá például az Adelson Klinika, amely a kábítószerrel való visszaélést kutatja és kezeli. A jelentős adományozást valószínűleg az indokolja, hogy Trump már tavasszal kilátásba helyezte: megválasztása esetén akár halálbüntetést is kiszabna a kábítószer-terjesztőkre.
A téteket tehát megtették, az előadás az orrunk előtt zajlik, és ha nem lenne ekkora jelentősége annak, ki nyeri az amerikai elnökválasztást…talán még szórakozhatnánk is rajta.
Fotó: MTI/EPA
