„Tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk” – mit és hogyan tanítanak ma az ’56-os forradalom és szabadságharcról?
Vajon mi mindent értenek meg a mai iskolások az 1956. október 23-i történésekből, vagy milyen üzenetet társítanak a magyar történelem fontos cselekményeihez? Kerekes Barnabással, a budapesti Baár–Madas Református Gimnázium magyar–történelem szakos tanárával a Református.hu oldalán olvashatunk interjút többek közt arról, hogy mit és hogyan tanítanak ma az ’56-os forradalom és szabadságharcról.
Gál Márk azzal indította az interjút, hogy ha a hagyományainkra, értékeinkre gondolunk, ezek csak akkor maradnak élők, ha van, aki átadja, és van, kinek.
Kerekes Barnabás a felvetésre azt válaszolta, hogy az olvasók talán látták a Hóhér, vigyázz! című dokumentumfilmet Wittner Mária életpályájáról, amiben a megkérdezték az utca emberét arról, mi történt 1956. október 23-án.
„Tanulságos, másrészt megrendítő volt a válaszadók megnyilvánulása. Volt, aki azt mondta, hogy fogalma sincs, volt, aki elmondta, hogy akkor van a barátnőjének a születésnapja, neki pedig ezért nagyon fontos. Volt egy idősebb férfi, aki azt mondta, hogy volt ott valamilyen megmozdulás, talán valami ellenforradalom. Az látható ezekből a megnyilvánulásokból, hogy még mindig nagy bizonytalanság övezi ezt a napot”
– jegyezte meg a pedagógus.
A riporter megjegyezte, hogy itt felmerül az oktatás szerepe is, illetve megkérdezte, vajon napjainkban mit tanítanak 1956. október 23-ról?
„A Wittner Máriáról készült film nagyjából egy évtizeddel ezelőtt készült, de nem ok nélküli volt, hogy meghívtuk az iskolába, és egy alkalommal négyszáz gyerek előtt mondta el az ’56-tal kapcsolatos véleményét, valamint azokat a gondolatokat, érzéseket, amelyek ahhoz a nemzeti ünnephez kapcsolódnak, aminek ő aktív részese volt. Ez az élményszerűség segíthet abban, hogy a gyerekek találkozhatnak olyasvalakivel – számuk sajnos egyre kisebb –, akinek vannak személyes tapasztalatai, és hallanak olyan kérdésekről, amelyekről például a tanórákon nem”
– fejtette ki Kerekes Barnabás, aki azt is elmondta, hogy iskolájukban nemrég volt egy gyászünnep, az aradi vértanúk emléknapja.
„Az iskolában mindig megemlékezünk erről, és nemcsak a tanórán, hanem sokkal inkább az istentiszteleten fogják a gyerekek ezt az élményt megszerezni, ráadásul úgy, hogy ők maguk szerepelnek benne. Ezeknek a műsoroknak az összeállításakor nem arra törekszem, hogy az iskola legjobb vers-, illetve prózamondói legyenek a műsor szereplői, hanem olyanok is, akik korábban nem szólaltak meg pár száz ember előtt. Bizonyosnak tekinthető, hogy ők emlékezni fognak arra – ha október 6-ról, 23-ról vagy március 15-ről van szó, és ez még kiegészül az egyházi ünnepekkel –, hogy ők szereplői voltak egy ilyen műsornak” – mondta a református gimnázium tanára.
A vele készült teljes interjút a Magyarországi Református Egyház hivatalos oldalán olvashatják el.
Címlapkép: Kerekes Barnabás, a budapesti Baár–Madas Református Gimnázium magyar–történelem szakos tanára. Fotó: Református.hu/Sebestyén László
