Minden perinatális veszteség mögött egy gyászoló család áll – így segítenek a szülőknek Angliában
Egyedülálló kezdeményezés született Nagy-Britanniában, amelynek célja, hogy támogassák azokat a szülőket, akik gyermeküket magzati korban veszítették el.
Sokan talán nem is tudják, de múlt héten zajlott a perinatális (jelentése magyarul: születés előtti és utáni időszak) veszteségekkel foglalkozó tudatosság hete (Baby Loss Awareness Week), amelynek célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét azokra a szülőkre, akik még magzati korban veszítették el a gyermeküket vetélés vagy halvaszülés során. Az ő hangjuk ugyanis nagyon ritkán hallatszódik a közbeszédben, gyászuk sokszor láthatatlan, néma gyász.
Párok milliói mennek keresztül mindazon a szenvedésen, amelyre sokszor szavak sincsenek a közbeszédben. Ebben a kiemelt időszakban azonban rájuk emelhetjük a tekintetünket és osztozhatunk fájdalmukban, hiszen leendő családjuk elvesztését gyászolják.
2023-ban az angol kormány egy különleges programot dolgozott ki ezeknek a szülőknek, felismerve, hogy az általuk megélt veszteség ugyanolyan erős, mint bármelyik másik hozzátartozónk elvesztése. Ezen a gondolatmeneten továbbhaladva minden olyan szülőnek, akit perinatális veszteség ért, lehetőséget adnak, hogy az állam hivatalosan is jegyezze meg nem született gyermekét. Idén ezt a programot kiterjesztették azokra is, akik régóta cipelik ezt a veszteséget, és most már bárki regisztráltathatja elveszített gyermekét – attól függetlenül, mennyi idő telt el a veszteség óta.
A hatóságok tájékoztatása szerint eddig mintegy ötvenezer dokumentumot adtak ki perinatális korban elhunyt gyermekekről.
A vetélést vagy halvaszülést átélő szülők súlyos érzelmi veszteséget élnek át, nem csupán születendő gyermeküket, de egész leendő családjukat gyászolják a tragikus esemény után.
Az angol egészségügyi tárca vezetője úgy véli, hogy „éppen ezért fontos, a gyászoló szülők számára, hogy hivatalosan is elismerjék gyermekük létezését, és azt, hogy mennyit jelentett ez a gyermek az életükben.”
Egy kisbaba elvesztése valóban pusztító, egyben elszigetelő élmény lehet egy pár számára, amit tetézhet az a tény, hogy veszteségük láthatatlan, a környezet számára szinte nem is létezik. Ezért lehet fontos élmény, hogy a társadalom elismeri a gyászt, amit egy élő emberi lény miatt éreznek, akivel csak ők találkozhattak, mert a világ szeme előtt rejtve maradt.
A gyermekünkkel való érzelmi kötelék nem kevésbé valóságos a terhesség rövidsége miatt.
„Sokak számára még a legkorábbi veszteségek is mélyen megrendítőek lehetnek érzelmileg és fizikailag is, de a veszteség hivatalos elismerése nagyban támogathatja a gyászfolyamatot” – véli Vicki Robinson, perinatális gyász szakértő.
A kiállított dokumentum nem csupán egy igazolás, de azt is megmutatja, hogy igenis számít az az ember, akit elvesztettünk.
Robinson szerint nagyon jó ötlet a program kiterjesztése, mert az eddigi beszámolókból látják, milyen sokat segített a kezdeményezés a gyászoló családoknak.
A magzatvesztést sokszor nevezik néma gyásznak, mert a vetélés és a halvaszülés a család egész belsejét, reményeit, jövőbeli terveit zúzza össze anélkül, hogy a külvilág ebből bármit sejtene. A veszteség ugyan láthatatlan, de elementáris erővel csap le a szülőkre, akár egy életen át elkíséri őket.
Sajnos még ma is olyan társadalomban élünk, ahol nehéz beszélni a perinatális veszteségről. Ezért is fontos a külső megerősítés, annak felismerése, hogy a történtek a külvilág számára is kommunikálhatóak, és nem kell elhallgatni a gyászt, a szenvedést.
A fenti kezdeményezés azért egyedülálló, mert a gyermek rövid életének is megadja azt a tiszteletet, amelyet minden ember érdemel. Ez aztán a szülőknek is segít elfogadni, hogy érzelmeik jogosak, gyászuk valós és így könnyebben le tudják zárni a múltat, ami az első lépés lehet a gyógyulás felé. Ugyanez igaz lehet azokra a családokra is, akik már évek, évtizedek óta hordozzák a magzatvesztés fájdalmát.
A meg nem született gyermekekről való megemlékezésnek eme formája azt is elősegíti, hogy párbeszéd alakuljon ki a perinatális veszteségek, a vetélés és halvaszületés körül, ösztönözve a családokat, hogy osszák meg tapasztalataikat, keressenek támogatást, hiszen gyászuk, fájdalmuk jogos.
Minket és az egész társadalmat pedig arra emlékeztet, hogy érzékenyebben közelítsünk a témához, hiszen minden perinatális veszteség mögött egy gyászoló család áll – számol be róla az Aleteia.org.
Címlapkép forrása: Pixabay
