Gyökeresen átalakítaná a német migrációs politikát a CSU
Túlterheli Németországot a migrációs válság, amelynek pénzügyi és kulturális veszélyeire Markus Söder figyelmeztetett. A Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke és Bajorország miniszterelnöke a bevándorláspolitika gyökeres átalakítását sürgette – mutatott rá legújabb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Javaslatai között olyanok is szerepeltek, mint a menedékjog korlátozása és a menedékkérők számának évi 100 000 főben történő korlátozása.
Sokan már nem érzik otthon magukat Németországban, egyes iskolai tantermekben már alig beszélnek németül, és a menekültek egy része olyan erőszakos támadásokért felelős, mint a Mannheimben és Solingenben elkövetett késes támadások – erről beszélt Markus Söder az Augsburger Allgemeine bajor lapnak adott interjújában.
A Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke és Bajorország miniszterelnöke szerint a felsorolt problémákat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Véleménye szerint azért is van szükség a migrációs politikai felülvizsgálatára, hogy kiszorítsák az olyan „szélsőséges erőket”, mint az Alternatíva Németországért (AfD).
Söder hangsúlyozta, Németországnak kell eldöntenie, ki lépheti át a határokat, és aki erre nem jogosult, azt vissza kell küldeni hazájába, akkor is, ha Szíriáról vagy Afganisztánról van szó.
A deportálások ügye egyébként belpolitikai kérdéssé vált Németországban, Afganisztán esetében újabb járatok várhatók, Szíria kérdése viszont továbbra sem rendezett. Söder a CSU pártkongresszusa előtt néhány nappal adta az interjút, amelyre a párt a migráció szigorú korlátozásáról szóló indítvánnyal is készült.
A javasolt intézkedések között szerepel a menedékkérelmek számának évi 100 000 alá történő csökkentése, amit egyébként a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Friedrich Merz is szorgalmaz, valamint a kitoloncolások folytatása.
Németországban biztonsági szempontból az afgánok és a szírek jelentik a legnagyobb fenyegetést, a mannheimi késelés mögött egy afgán állt, a solingeni támadást pedig egy szíriai migráns követte el. A CSU javaslatai közt megtalálható továbbá, hogy már a külső határokon visszautasíthassák a menedékkérőket, azok pedig, akiknek menedékkérelmét elbírálják, egy harmadik országban várják meg annak eredményét.
A párt ezenkívül támogatná a megállapodásokat az olyan kapuőr országokkal, mint Tunézia és Egyiptom, valamint javasolta a kettős állampolgárság eltörlését a bűncselekményt elkövetők esetében.
Söder kijelentései egyébként korántsem alaptalanok. Statisztikai adatok azt jelzik, Németországban szinte minden harmadik diák rendelkezik migrációs háttérrel. A német statisztikai hivatal meghatározása szerint az számít migrációs hátterűnek, akinek legalább egyik szülője 1950 után érkezett az országba, beleértve a magyarokat is.
Idén februárban a Szövetségi Népességkutató Intézet (BiB) mutatott rá tanulmányában arra, hogy évről évre meredeken emelkedik az iskolaelhagyók száma, akik között többségbe kerültek a bevándorló hátterű fiatalok – noha 2013-ban még nemigen volt különbség a származás tekintetében.
Az óvodásokra vonatkozó statisztikai adatok szintén alátámasztják a CSU elnökének aggodalmait: országszerte a 3-6 év közötti gyermekek közül minden ötödik nem használja otthon a német nyelvet, Hessenben, Berlinben és Brémában pedig minden harmadik más nyelvet használ odahaza.
Címlapkép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke a pártnak az európai parlamenti választások alkalmából tartott müncheni kongresszusán 2024. április 27-én. Fotó: MTI/EPA/Leonhard Simon
