„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk” – Keresztény-muszlim találkozók egy isztambuli templomban
Elöljáróban talán érdemes felidézni, hogy az ókori kereszténység 1054-ben szakadt két nagy ágra: a római katolikus egyházra és a keleti ortodox egyházakra. Az ortodoxia – a katolicizmussal közösen – vallja a Szentháromságot, Jézus feltámadását és kettős (isteni és emberi) természetét, a Szentírás sugalmazott voltát, a hét szentséget, az utolsó ítéletet, a szentek tiszteletét különös tekintettel Máriára, akit ők Istenszülőnek neveznek.
Úgyszintén ortodox a címben jelzett Vefai Miasszonyunk isztambuli temploma, amely bármilyen vallású ember előtt nyitva áll minden hónap első napján. Ilyenkor több száz keresztény és muszlim ember sorakozik bebocsátásra. Isztambulban, ahol a keresztény templomok egy részét a hívők hiánya miatt már bezárták vagy mecsetté alakítottak át, a közös szent hely ékesszóló bizonysága a város multikulturális múltjának az Oszmán Birodalom alatt – számolt be róla a France24.com.
Az ősi imaházat magas fal veszi körül, fémkerítéssel a tetején. A templom alatt található forrás vizét egy kis földalatti kápolna csapjain keresztül vezetik be, és a helyi ortodox pap áldja meg.
„Korábban barátokkal jöttünk, és minden kívánságunk valóra vált!”
– mondta Emine Sanli, egy 58 éves muszlim nő, aki úgy véli, hogy kigyógyult a kezével kapcsolatos betegségéből, miután ivott a templom alatti forrás megáldott vizéből. A bejáratnál a látogatók (vallásuktól függetlenül) kis kulcsokat vásárolnak, amelyek mindegyike más-más kívánságot szimbolizál: egészséget, belső békét, pénzt, sikert, házasságot, termékenységet, sőt „soha véget nem érő szerelmet”. Egy grúz turista, aki tavaly is eljött, a sor mellett sétált, és édességet osztogatott a sorban állóknak, ami egy muszlim hagyomány. „Ha a kívánságaid valóra válnak, el kell jönnöd és édességet kell adnod az embereknek” – mondta mosolyogva a 35 éves Tamar Khurtsidze.
A 49 éves Aysun Zirhli számára sincs semmi különös abban, ha egy muszlim valamit kíván egy ortodox keresztény templomban. Mindannyiunknak lehet különböző vallása, de mindannyian Isten gyermekei vagyunk” – mondta. A templomban mindenki a hitének megfelelően imádkozik:
vannak akik keresztet vetnek magukra, míg mások nyitott kézzel imádkoznak, ahogy az iszlámban szokásos.
Hieronymos Sotirelis atya, a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus tagja szerint ez a hely „átlépte a vallási határokat”. Sokak számára az ortodox egyház vonzereje abban is rejlik, hogy elősegíti a békés együttélést.
A tér megosztásának hagyománya még a birodalmak korából maradt fenn, mert a birodalmak olyan sok különböző népet hoztak össze” – mondta Karen Barkey, a New York-i Bard College szociológiai és vallási tanszékének elnöke. Állítása szerint sok közös szent hely van a Földközi-tenger körül. Ezek közé tartoznak a templomok, zsinagógák és muszlim szentélyek, amelyek túlélték azt a fajta nacionalizmust, amely homogenizálni akar, amely mindenkit a saját terében akar tartani.
„Muszlim vagyok, de hiszek minden vallásban, ezért minden istentiszteleti helyet meglátogatok”
– mondta az 50 éves Serkan Esen divattervező. „A világ jelenlegi állapotát figyelembe véve azt gondolom, hogy jó eljönni az ilyen helyekre, és látni, hogy sok ember és vallás találkozik.”
Címlapkép: illusztráció. Forrás: freepik
