Már a választásokat is befolyásolhatják a migránsok Németországban
2023-ban nagyszámú, 2015-ben az országba érkezett afgán és szír szerezte meg a német állampolgárságot, számuk az idén nyáron hatályba lépett új állampolgársági törvénynek köszönhetően ismét nagymértékben emelkedhet. Ez befolyásolhatja az elkövetkező választások kimenetelét.
2023-ban összesen 157 állam rekordszámú 200 100 állampolgára szerezte meg a német állampolgárságot. A tavalyi év adatai 19%-os emelkedést mutatnak a korábbi rekordév, 2022 adataihoz viszonyítva. A 2023-ban német állampolgárságot szerzett személyek 56%-a öt államból (Szíria, Afganisztán, Irak, Törökország, Románia) érkezett.
A legnagyobb csoportot a szírek képezték 75 500 honosítással, ezzel az összes honosítás több mint egyharmadát (38%) adva. A német kormány a szírek magas számát a 2015-2016-os migrációs válsággal magyarázta. 
A 2023-as adatok emellett arra is rávilágítanak, hogy az előző év adataihoz viszonyítva a német állampolgárságot szerző irakiak és afgánok száma 57, illetve 55%-kal emelkedett, míg a törökök száma 25%-kal csökkent, a románok száma pedig alig (8%) növekedett.
A Migration Media Dienst által megszerzett adatok alapján a törvény idén június 27-ei hatályba lépését megelőzően a német hivatalok már több mint 204 000 honosítási kérelmet kezeltek az ország 50 legnagyobb városában, megdöntve ezzel a 2023-as rekordot.
Csaknem minden városban szír állampolgárok nyújtották be a legtöbb kérvényt.
Szintén nagy számban nyújtottak be állampolgársági kérelmet Irak, Törökország, Irán és Afganisztán Németországban élő polgárai. A dpa hírügynökség felmérése szerint a hatóságok még ennél is nagyobb nyomásra számítanak a törvény hatályba lépését követően.
Habár országos szinten nem állnak rendelkezésre adatok a benyújtott kérelmek számáról, több nagyváros, illetve tartomány jelenleg hatalmas nyomással néz szembe. Hamburgban már a törvény hatályba lépését megelőzően is hatalmas ugrást figyelhetünk meg. 2024 januárja és júniusa között a benyújtott állampolgársági kérvények száma 4 000-ről 26 453-ra emelkedett. Hamburgban a kérvényezők többsége szintén szír, illetve afgán, amit a város vezetése szintén a 2015-ös migrációs válsággal magyaráz. A dpa kérdésére Brandenburg tartomány minden járása növekvő számú kérvényt jelentett. A szeptemberi tartományi választásokon komolyan megerősödött a migrációval szemben kritikus AfD és BSW.
Hannover szóvivője bejelentette:
a tavalyi évhez viszonyítva megduplázódott a városban beadott állampolgársági kérvények száma. A szóvivő szerint havonta átlagosan 392-493 kérvény érkezik hivatalukba, ezért bővíteniük kellett a kapcsolódó osztály létszámát.
A legtöbb bajor város szintén rekordszámú kérvényezőről számolt be, ám a tartomány esetében a legtöbben Oroszországból, Törökországból és a Nyugat-Balkánról érkeznek.
Az, hogy az új állampolgárok milyen hatással lesznek majd a politikai életre, továbbra is kérdéses. A kutatások alapján a migráns hátterű vagy migrációs háttérrel rendelkező személyek ritkábban szavaznak.
A legtöbb kutatás szerint a migrációs hátterű személyek elsősorban a nagyobb pártokat (CDU/CSU, SPD), illetve a Zöldeket támogatják. A legtöbb esetben a pártpreferencia kérdésében a származási ország fontosabb, mint az egyéb szociális kérdések.
A jelenleg az országban tartózkodó 3,48 millió menekült (az ukrán menekülteket is beleszámítva) az új szabályozás értelmében öt, különleges esetben három év elteltével kérvényezheti a német állampolgárságot. Míg az ukrán menekültek mintegy fele tervez Németországban maradni, addig az állampolgárságot szerző irreguláris migránsok komoly változásokat hozhatnak a német politikában.
