Kopp Mária Intézet: A magyar családok kulcsszerepet játszanak a demenciával élő idősek ellátásában
Magyarországon elismerés övezi az időseket, akik meghatározó szerepet játszanak a mindennapjainkban. Testi-lelki épségük megőrzése, életminőségük javítása, valamint egészségben várható élettartamuk növelése érdekében a Kormány kiemelt figyelmet fordít az időseket érintő betegségek, köztük a demencia kezelésére, amely egyre inkább népbetegséggé válik – fogalmazott szerkesztőségünknek megküldött közleményében a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS).
Mint írták, október 1-jén, az idősek világnapján, tisztelettel és hálával fordulunk társadalmunk idős tagjai felé, akik tudásuk, tapasztalataik és odaadó munkájuk révén erősítik családjainkat.
A Kopp Mária Intézet egy korábbi kutatása is megerősíti, hogy hazánkban az idősebb generációk megbecsült tagjai a családoknak, többségük számíthat a családtagjaira, akár hivatalos ügyek intézéséről, akár egészségügyi ellátásról, akár pénzügyi támogatásról van szó.
A Kormány szintén elkötelezett az idősebb generációk jólétének támogatása mellett, így 2010 óta számos lépést tett annak érdekében, hogy idős honfitársaink minél teljesebben, fizikai és szellemi egészségüket megőrizve tölthessék mindennapjaikat. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően az idősek életkilátásai javultak, egyre többen egyre idősebb kort érnek meg, sőt az egészségben eltöltött életéveik száma is egyre magasabb. A férfiak körében 65 évesen egészségesen várható átlagos élettartam 2023-ban 7,1 év, míg a nők körében 7,8 év volt, ez a férfiak körében 1,6, a nőknél 1,8 évvel magasabb, mint amennyi 2010-ben volt. Az átlagéletkor növekedésével azonban a demencia és más időskori mentális betegségek előfordulása is gyakoribbá válik, ezáltal pedig az ellátásra és gondozásra szoruló emberek száma is emelkedik. 2020-ban már 187 ezer demenciával érintett személy élt Magyarországon, számuk pedig évről évre folyamatosan emelkedik. Előzetes becslések szerint 2050-re elérheti számuk a 300 ezret is, ami a 2020-as adatokhoz képest 60 százalékos emelkedést jelent – ismertették.
A KINCS legfrissebb, demenciával kapcsolatos kutatása szerint a magyarok 91 százaléka hallott már az időskori demenciáról, a 18-29 évesek (83%) kivételével minden vizsgált korcsoportban 90 százalék feletti volt azok aránya, akik tisztában vannak ezzel a betegséggel. A válaszadók leginkább a memóriazavart (91%), a zavart viselkedést (87%) és az elkóborlást (85%), legkevésbé a beszédzavart (73%) és az alvászavart (49%) tekintik a demencia tüneteinek. A válaszadók 26 százalékának van olyan családtagja, ismerőse, akit ezzel a kórral diagnosztizáltak. A demens betegek 60 százaléka 75 évnél idősebb, 40 százalékuk 60 és 74 év közötti. Azoknak, akiknek a közeli családtagja érintett, 36 százaléka az egyik szülőjéről, 33 százaléka pedig az egyik nagyszülőjéről nyilatkozott úgy, hogy demenciában szenved, távolabbi rokonról 25 százalékuk, házastárs érintettségéről pedig 4 százalékuk számolt be. Tízből kilenc válaszadó szerint egy család számára mind lelkileg, mind anyagilag megterhelő egy demens családtag gondozása, ezért 93 százalékuk úgy gondolja, hogy a demens rokonokat gondozó családoknak több segítséget kellene kapniuk.
Az orvostudomány jelen állása szerint a demencia nem gyógyítható, azonban az állapotromlás lassítható, ehhez azonban szükség van a tünetegyüttes mielőbbi felismerésére és diagnosztizálására. A korai felismerésben kiemelt szerepe van a családnak, hiszen a hozzánk közelállók képesek leginkább arra, hogy a kezdeti tüneteket felismerjék és a háziorvos figyelmét erre felhívják.
A magyar családok kulcsszerepet játszanak a demenciával élő idősek ellátásában is, hiszen a betegek többségét a hozzátartozók gondozzák. A Kormány és a különböző civil szervezetek ezért kiemelt figyelmet fordítanak a gondozó családtagok támogatására, legyen szó szakmai tanácsadásról, mentális támogatásról vagy gyakorlati segítségről. A megszokott környezetben történő ellátás, a biztonságérzet és a rutinok fenntartása elősegíti a demenciával érintettek állapotának stabilitását, ezért a család szerepe a demencia kezelésében kulcsfontosságú
– írták.
Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy a hajlamosító tényezők között vannak olyanok, amelyekre hatással lehetünk, ezáltal csökkentve a demencia kialakulásának rizikóját. Ezért lényeges hangsúlyozni a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás szerepét, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelését, a fejsérülések elkerülését – fogalmazott közleményében a Kopp Mária Intézet.
