Eltűnt épületek nyomában – A Nemzeti Kaszinó épülete

Az egykori Hatvani (ma Kossuth Lajos) és Szép utca sarkán elhelyezkedő telek története rendkívül gazdag. Az 1820-as években a kor neves lapszerkesztője és művelődésszervezője Kultsár István vásárolta meg a telket a „Magyar Theátrum” létrehozása érdekében, ám a pénzügyi források hiánya miatt a színház sosem épült meg.

Helyette gróf Cziráky Antal országbíró megbízásából Hild József tervezett egy klasszicista palotát, amelynek bérlői között volt Batthyány Lajos is, akinek estélyei az ellenzék találkozóhelyévé váltak.

A palotát 1859-ben a Széchenyi István által alapított Nemzeti Kaszinó vette bérbe, majd 1871-ben tulajdonává vált.

A reformkor hajnalán alakult Nemzeti Kaszinó kezdetben mindazok gyűjtőhelye volt, akik a nemzet felvirágoztatását a nemzeti liberális eszmék diadalra juttatásával képzelték el. E cél 1848-ban az áprilisi törvények megalkotásával, illetve 1867-ben a kiegyezéssel megvalósult, így már nem volt szükség arra, hogy a kaszinó ezt a politikai küldetést betöltse. Ezért 1871 után átalakult a szervezet tagsága, amely az arisztokrácia zártkörű fóruma lett.

Ekkor bízták meg a neves építészt, Ybl Miklóst, hogy a kaszinó új igényeinek megfelelően alakítsa át a palotát. Ybl, majd halálát követően Meinig Artúr tervei alapján radikálisan megváltozott az egykori Cziráky-palota. A folyamat az 1870-es években vette kezdetét és egészen a századfordulóig tartott. Az épület külsője új homlokzatot kapott, a forgalmasabb Hatvani utcai oldalon alakították ki a főhomlokzatot és a főbejáratot, illetve az onnan felvezető lépcsőházat.

A korabeli leírások szerint a Cziráky-palota belső kialakítása párját ritkította a fővárosban. A palota lépcsőháza reneszánsz stílusban készült, szürke márvány kandallóval és oszlopokkal, kétszárnyú lépcsővel, természetes megvilágítással. A vörös-fehér márványpadlóval burkolt tér az első emeleten egy előcsarnokban végződött, amelyből a Széchenyi-terem nyílt, falán az alapító portréjával.

A falakat faburkolat és török szőnyegek díszítették, bőrpamlagok sorakoztak a falak mentén. Innen nyílt a vörös szalon aranyozott bőrkárpitokkal, fekete márványkandallóval és hatalmas tükörrel. Tovább haladva a biliárdterem következett, három asztallal és pamlagokkal. A Deák-terem Deák Ferenc portréjáról kapta nevét, ahol életnagyságú festménye függött.

A Deák-terem mellett három egyforma játékszoba volt, ahol a főnemesség kártyázott, de csak kis tétekben. Az olvasóterem közepén egy nagy bársonyterítős asztal állt, körülötte zöld bőrfotelek és térképek a falakon.

Az olvasóból csigalépcső vezetett fel a második emeleti könyvtárba, ahol közel harmincezer kötetet őriztek. Az első emeleten található galériában bordó színű bársonytapéta, fehér márvány kandalló és antik órák díszítették a teret. Innen nyílt a nagy ebédlő, ahol Rudolf trónörökös és VII. Edward angol király portréi függtek. Az ebédlőből egy üvegteraszra lehetett kijutni, amely nyáron kellemes hűvöset biztosított a szökőkút vízsugarával.

A földszinten volt a hölgyek számára fenntartott úgynevezett „hölgykabin” (mivel az épület termei a férfiaknak volt fenntartva) és a bálok helyszíne, a táncterem. Itt egy barokk stílusú nyilvános étterem is működött, amely növelte a Kaszinó bevételeit.

A Tanácsköztársaság idején a Fáber Oszkár vezette kommunista terrorkülönítmény foglalta le az épületet, amelynek vagyonát a vörösök azonnal zárolták, a vagyon egy része ekkor el is veszett.

A két világháború közötti időszakban a Nemzeti Kaszinó újra a magyar főnemesség elitklubja lett. Itt tartották báljaikat, Széchenyi István előtt tisztelegve Széchenyi-lakomákat és a serlegbeszédeket.

A Nemzeti Kaszinó Kossuth Lajos utca középhomlokzatának három ablaktengelynyi része Budapest ostroma idején (valószínű, hogy légibomba) találatot kapott. Ennek eredményeként a tetőzet és a második emelet födémszerkezete az első emeletre szakadt, ugyanakkor az épület többi része szinte sértetlen maradt.

A háborút követően az épületet meg sem akarták menteni (valószínűleg a múltja miatt), ezért életveszélyessé nyilvánították, majd a földszint tetejéig lebontották. Az így létrejött épülettorzó (benne üzletekkel) egészen az 1960-as évekig csúfította a Kossuth Lajos utca látképét.

A látkép azonban 1965-ben tovább romlott, amikor is a Nemzeti Kaszinó maradványait elbontva, Pomsár János és Puskás Tamás tervei szerint megépült Budapest első 14 emeletes vasbeton-üveg-alumínium felhőkarcolója, amely a textiltermékek külkereskedelmével foglalkozó Hungarotex székháza lett. A monstrum tervezői szándékosan figyelmen kívül hagyták a belváros századfordulós utcaképét, amely már az elkészülésekor is nagy vitákat váltott ki.

A Hungarotex székházat az 1990-es évek végén átalakították, ma Uniqa Pláza irodaházként működik.