Talán be is csomagolnának nekik – A svédek az eddigieknél is többet fizetnének a hazatérni hajlandó migránsaiknak

Svédországban a Kristersson-kormány a ko­rábbiaknál többet fizetne az önként hazatérő bevándorlóknak, Hollandiában pedig a Schoof-kormány programja jelentős változást hoz az ország migrációs politikájában. A két, jóléti állambeli fejlemények az észak- és nyu­gat-európai, a bevándorlással az eddiginél kri­tikusabb politikai trendet rajzolnak ki – mutatott rá szerdai Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták, a svéd kormány növelni fogja a hazájukba önként visszatérő bevándorlóknak nyújtott támogatáso­kat. 2026-tól kezdve ők 350 ezer svéd koronáig (körülbelül 31 ezer euróig) terjedő pénzügyi támo­gatásra is jogosultak lehetnek. (Összehasonlításul: Dániában 13 500, Norvégiában 1 500 eurónak megfelelő összeget tesz ki a hazatérési támogatás.

A támogatás 1984 óta létezik, de eddig nem propa­gálták és kis összegű volt, így csak kevesen vették igénybe – tavaly például mindössze egy személy. A jelenlegi törvény szerint a hazatérő migránsok fel­nőttenként legfeljebb 10 ezer koronát, gyermeken­ként 5 ezer koronát, családonként pedig legfeljebb 40 ezer koronát kaphatnak.

Ludvig Aspling, a há­rompárti koalíciót kívülről támogató bevándorlás­ellenes Svéd Demokraták képviselője úgy véli, hogy

a jelentősen megnövelt pénzügyi támogatás erőteljes népszerűsítése több embert ösztönöz majd arra, hogy elfogadják a skandináv ország el­hagyására vonatkozó ajánlatot.

Érdekesség, hogy ezt egy, a kormány által elrendelt hatásvizsgálat augusztusban cáfolta – jegyezték meg az elemzésben.

Az intézkedés azt a több százezer migránsból álló csoportot célozza, akik tartósan munkanélküliek, vagy olyan alacsony a jö­vedelmük, hogy állami segélyre van szükségük a megélhetésükhöz.

Új korszak kezdődik Hollandiában is: Vilmos Sán­dor király megtartotta trónbeszédét, vagyis ismer­tette az új, jobboldali, Dick Schoof vezette kor­mány programját. A kabinet új, szigorú bevándor­lási és menekültügyi intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a menedékkérők számának jelentős csökkentése.

Ezeket az intézkedéseket az ország története „legszigorúbb menekültügyi politikájá­nak” nevezték. Ennek keretében megszüntetik a határozatlan időre szóló tartózkodási engedélye­ket, szigorítják a családegyesítés feltételeit, és kor­látozzák a menedékkérők előjogait, például a szo­ciális bérlakások elosztásánál. Azok a menedékké­rők, akik nem jelennek meg a meghallgatásokon vagy visszaélnek a menekültügyi eljárással, azonnal kizárhatók lesznek a folyamatból – részletezték.

Az új Menedékügyi Krízistörvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy szükségállapotot hirdes­sen, ami felhatalmazást ad a parlament megkerülé­sére is, ha a helyzet azt kívánja. Az intézkedések közt szerepel a visszatoloncolások felgyorsítása, különösen azok esetében, akik bűncselekményt követtek el. A családegyesítés lehetőségeit pedig szűkítik, így például a felnőtt gyerekek már nem csatlakozhatnak szüleikhez. A kormány tervei sze­rint az Európai Bizottságtól kérvényeznék, hogy kivonhassák magukat az EU közös menekültügyi szabályai alól.

A kormány célja az országot kevésbé vonzóvá tenni a menedékkérők számára, ezzel enyhítve a lakhatás, egészségügy és oktatás terüle­tén kialakult válságot.

Emberi jogi szervezetek szerint a kormány politi­kája aránytalanul bünteti a menedékkérőket, s az új szabályok, így a magasabb nyelvi követelmények vagy a honosítás hosszabb időtartama pedig az in­tegráció akadályai lehetnek – írták az elemzésben.