Illés Boglárka: Úgy tűnik, hogy már a békéről beszélni is, mintha szitokszót jelentene a brüsszeli „újnyelv” szerint
Brüsszel már évek óta megpróbálja belepréselni a háborúpárti álláspontba Magyarországot, és úgy tűnik, hogy már a békéről beszélni is, mintha szitokszót jelentene a brüsszeli „újnyelv” szerint – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára péntek reggel az M1 aktuális csatornán.
Illés Boglárka a műsorban elmondta: Budapesten szívesen vendégül látták volna az EU informális külügyi tanácsülését, de a következő hetekben lesz még lehetőség erre.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint Szijjártó Péter tárcavezető arról számolt be az EU informális külügyi tanácsülését követő sajtóértekezletén, hogy az ilyen tanácskozásokra hagyományosan a soros elnökséget adó tagállamban kerül sor, azonban most ez egyfajta „óvodás reakcióként” nem így történt, aminek célja a magyar békepárti álláspont megregulázása.
„Az is látható, hogy az eszközöket érintően nem válogatnak, ők úgy gondolták, hogy ez egy olyan eszköz lehet, amivel Magyarország az álláspontját meg fogja változtatni vagy legalábbis megpróbálnak rá nyomást gyakorolni” – fogalmazott Illés Boglárka államtitkár.
Hangsúlyozta:
a kormány a magyar választópolgárokért felel, az ő biztonságukért, ezért számára elsődleges, hogy a békét jelentő álláspontja mellett kiálljon.
Leszögezte: amikor arról van szó, hogy Brüsszel további milliárdokat szabadítana fel az európai békekeretből, amit fegyverek vásárlására fordítana, akkor Magyarország kitart az álláspontja mellett. Vagyis addig, amíg Ukrajnában a magyar vállalatokat negatívan diszkriminálják, s Magyarország energiabiztonságát veszélyeztető döntéseket hoznak, addig ezt nem támogatja – tette hozzá.
„Mi egyértelműen leszögeztük és az álláspontunk világos, hogy az energiabiztonságot érintő kérdések azok nemzetbiztonságot is érintő kérdések”
– emelte ki.
Kifejtette, hogy az ukrán döntés Magyarország olajimportjának 30 százalékát érinti, míg Szlovákia esetében ez az arány eléri a 40 százalékot. Ráadásul ezt a döntést úgy hozták meg, hogy Ukrajna energiaimportjának több mint 40 százalékát Magyarország biztosítja. „Nem értjük, hogy miért nem tartják ezt tiszteletben, azt pedig látjuk, hogy a kettős mércét sajnos itt is alkalmazzák” – fűzte hozzá Illés Boglárka.
Egy másik kérdésre az államtitkár kifejtette, hogy Magyarország álláspontja szerint a Hamasz nevű terrorszervezet támadta meg Izraelt, ezért Izraelnek joga van az önvédelemre, illetve területi szuverenitásának a megvédésére.
A terrorszervezet helyett az állam mellett kell kiállni, s ezért a kormány nem támogatja, hogy megválasztott tisztviselőket vagy a kormány demokratikus úton megválasztott tagjait szankciós listára tegyék. „Mi arra törekszünk, hogy az eszkalációt elkerüljük, és minden ilyen döntés az eszkalációhoz vezet” – mondta Illés Boglárka.
Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy Brüsszel döntései arra irányulnak, hogy Ukrajnába nyugati országokból, akár uniós tagállamokból vezényeljenek katonákat jóváhagyott módon.
„Mi úgy gondoljuk, hogy ha Ukrajna területén megjelennek a NATO-tagállamok katonái, ráadásul erről hivatalosan külügyminiszteri tanácsülésen döntés születik (…), akkor az egyértelmű lépés az eszkalációhoz és a háború elhúzódásához”
– fogalmazott Illés Boglárka.
