Felmérés: A magyarok többsége támogatja az okostelefonok iskolából való kitiltását
A felnőtt lakosság többsége támogatja azt az augusztusban megjelent kormányrendeletet, amely szeptembertől korlátozza az iskolákban a mobiltelefon-használatot – derül ki a Szent István Intézet felméréséből. Érdekesség, hogy korábban hasonló intézkedéseket vezetett be Anglia, Franciaország, Hollandia, Ausztrália, Görögország, Finnország, valamint a múlt év végén Svédország is, ahol az iskolákból lényegében kitiltották az okostelefonokat.
A Szent István Intézet friss, reprezentetív kutatásában arra kérdezett rá, hogy a felnőtt magyar lakosság mennyire érzi problémásnak a fiatalok okoseszköz-használatát, illetve mennyire értenek egyet az új kormányrendelettel. A felmérést Nézőpont Intézet készítette: összesen ezer embernek tették föl a kérdéseket.
Többek között azt szerették volna megtudni, hogy mire használják a gyerekek leggyakrabban a mobiltelefont, mennyire probléma a telefonfüggőség körükben, mi a véleményük a közösségi média korhatári szabályozásával kapcsolatban, valamint a konkrét rendelettel hazánkban egyetértenek-e.
A kutatás szerint összességében elmondható, hogy a felnőtt magyar lakosság meggyőző többségének, 94 százalékának van problématudata a fiatalság okoseszköz-használatával kapcsolatban, és 85 százalék ért egyet a mobiltelefon-használatot korlátozó kormányrendelettel.
Kiderült, hogy a válaszadóknak nincsenek illúzióik a telefonhasználattal kapcsolatban: minden demográfiai kategóriában 60 százalék fölött van azok aránya, akik úgy gondolják, hogy elsősorban szórakozás céljából használják a gyerekek az okostelefont, egyedül a 60 évnél idősebbek között marad ez az arány 60 százalék alatt, míg a 18 év alatti gyermeket nevelő háztartásokban ez az arány felkúszik 73 százalékra – vélhetően a napi szülői tapasztalatok alapján.
Meglepő lehet, hogy a válaszadók kevéssé tartják alkalmasnak az okostelefont információszerzésre vagy tanulásra a fiatalok esetében: általában kevesebb, mint 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez lenne a legfontosabb használati ok.
A telefonfüggőséggel kapcsolatban kiedült, 2024 Magyarországán alig akad valaki, aki azt gondolná, hogy az okostelefon-használat ne jelentene valamilyen mértékben problémát a gyermekkorú fiatalságnak. A legsúlyosabbnak az alapfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a 40-59 éves korosztály látja a helyzetet, akiknek 70, illetve 69 százaléka gondolja úgy, hogy itt nagyon nagy baj van. Kevésbé borúlátóak a középfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a budapestiek, akiknek csak 59, illetve 56 százaléka gondolja ezt így, ám még ez is bőven több mint a válaszadók fele. Ugyanakkor a gyermekek okoseszköz-használata kapcsán legmegengedőbb budapestieknek is csupán a 3 százaléka érzi úgy, hogy nincs az eszközhasználattal semmiféle probléma, mely eredménnyel kiemelkednek a mezőnyből – mert például a 40-59 korosztályból senki (0) nem gondolja ezt így -, akkor elmondható, hogy a kérdésben konszenzus uralkodik.
A kutatás eredménye szerint minden demográfiai csoportban többségben vannak azok, akik úgy vélik, hogy a jelenlegi közösségi média-szabályozás túl enyhe, mert 13 éves kortól engedélyezi a különböző platformokhoz csatlakozást.
Egyetlen kivétel akad, a fővárosiak 47 százaléka mondja ugyanis azt, hogy a szabályozás megfelelő, és csak 44 százalék gondolja, hogy túl enyhe. Ezzel a véleményükkel a budapestiek kilógnak az országos átlagból, ahol közel dupla annyian vannak a túl enyhe véleményt képviselők a megfelelőkhöz képest. Érdekes megjegyezni, hogy a nem budapesti városlakók, illetve az alapfokú végzettséggel rendelkezők látnának legszívesebben szigorúbb szabályozást, 60 illetve 66 százalékuk képviselte ezt az álláspontot.
A felmérés negyedik, egyben utolsó kérdése a konkrét szabályozásra vonatkozott: a válaszadók mennyire értenek egyet a kormány iskolai telefonhasználatot korlátozó intézkedésével.
A Szent István Intézet által közzétett eredmények szerint magyar társadalom egészét tekintve kifejezetten nagy, 85 százalékos a telefonhasználat korlátozását célzó döntés támogatottsága. Budapest némileg most is kilóg a sorból, itt a legalacsonyabb az intézkedés elfogadottsága, „mindössze” 75 százalékos, ami szintén magas arány. Érdekes azonban megfigyelni egy jelentős szakadékot a korosztályok között. A 18-39 éveseknek ugyanis kevesebb, mint a fele, mindössze 48 százaléka ért csak teljes mértékben egyet a korlátozással. Ezzel szemben a 40-59, illetve a 60 feletti korosztályok 70 illetve 79 százalékban támogatják teljes mértékben az intézkedést.
A jelentős véleménykülönbség oka az lehet, hogy a fiatalabbak, a 18-39 éves korosztály körében többen vannak már „digitális bennszülöttek”, akik az internet-korszakban nőttek fel és nagyon nehezen tudnak meglenni állandó online kapcsolat nélkül. A telefonok kötelező leadása az iskolákban ezért válthat ki belőlük nagyobb ellenállást.
Ám összességében még ebben, a digitálisan jobban bekötött korosztályban is jóval többen vannak (77 százalék), akik minimum inkább egyetértenek az új szabályozással, mint akik nem (21 százalék)
Összességében elmondható, hogy a felnőttkorú magyar lakosság meggyőző többségének van problématudata a gyermekek okoseszköz-használatát illetően, a társadalom jelentős többsége pedig támogatja a kormány iskolán belüli használatot korlátozó intézkedéseit – közölte a kutatási eredményeket a Szent István Intézet.
