Rétvári Bence: Európában ismét erősödik az antiszemitizmus és a szélsőbaloldali erőszak

Európában ismét erősödik az antiszemitizmus és a szélsőbaloldali erőszak – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen.

Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy „Európa immunrendszere meggyengült”, ezért nem tudja visszaszorítani az antiszemitizmust és nem akarja visszaszorítani az illegális migrációt, a szélsőbaloldali erőszakot.

Idézte az Európai Alapjogi Ügynökség vezetőjét, aki szerint Európában antiszemita hullám tapasztalható. Azt mondta, ez a közel-keleti konfliktus és az illegális migráció eredménye.

A szélsőbaloldali erőszak terjedésére példaként említette azt az antifa támadást, amelyet két éve Magyarországon követtek el. Közölte, az „embervadászat egyik elkövetője” azóta európai parlamenti képviselő lett. Jogalkotóvá vált az, aki a legalapvetőbb jogot nem tiszteli – emelte ki.

Az államtitkár értékelése szerint az emléknap arra is figyelmeztet, hogy szilárdan kell képviselni olyan értékeket, mint a család, a keresztény kultúra és a szuverenitás védelme.

Rétvári Bence beszédében felidézte, hogy az európai emléknap 2011-ben, Magyarország első európai uniós elnöksége idején, magyar, lengyel, és litván közös kezdeményezésre jött létre. Addig nem volt ilyen megemlékezés a kommunista diktatúrák 100 millió áldozatáról.

Az emléknap célja a megemlékezés mellett az, hogy segítse egymás jobb megértését az EU-ban – mondta.

Megértés helyett most „leuralást tapasztalunk az Európai Unió részéről” – fogalmazott Rétvári Bence, hozzátéve: „nem megérteni akarnak minket, hanem azt követelik, hogy mi fogadjuk el azt, amit ők gondolnak a világról”.

Az államtitkár felidézte, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Szovjetunió és a náci Németország közötti Molotov-Ribbentrop-paktumot, vagyis az emléknap a két diktátor, Hitler és Sztálin „halálos szövetségének” napja.

Megjegyezte, a nagyhatalmak szeretnek osztozkodni, paktumokat kötni, és az a kis nemzetek számára sohasem jó.

A kis nemzetek jobb, ha nem az egyik vagy a másik oldalon keresik a jövő útját, hanem a béke útját keresik – hangsúlyozta.

Rétvári Bence kiemelte, hogy a két diktatúra módszerei ugyanazok, annak ellenére, hogy az egyik faji, a másik osztályellentétet szított. Mindkettő tagadja, hogy egy családhoz, egy nemzethez tartozunk, és fellép a kereszténység ellen. Kijelentette, óvakodni kell minden olyan ideológiától, amely ezen értékek tagadására épül és óvakodni kell a háborús helyzetektől is.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a „befogadás és a megértés kultúrájának terjesztői elkezdték relativizálni” a kommunista diktatúrát, megértően beszélnek Marx, Engels, Lenin, és mostanában már Mao és Sztálin gondolatairól és tetteiről is.

A náci diktatúrát azonban meghagyták furkósbotnak, amivel időről időre rá lehet csapni a nemzeti konzervatív politikai családra – fogalmazott a Széchenyi-díjas történész, visszautasítva, hogy a jobboldali emberek közösségét egyesek ma is nácinak, fasisztának bélyegzik.

„Nácik és komcsik a világtörténelem utálatos hordalékai” – jelentette ki Schmidt Mária.

Kitért arra is, hogy a Terror Háza Múzeum az emlékezés és az emlékeztetés helyszíne, ahol azokra a jelenségekre is felhívják a figyelmet, amelyek újra életre kívánják hívni a diktatúrákat.
A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a fasiszta és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve előtt.

(MTI)

Címlapképen: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen 2024. augusztus 23-án. MTI/MTI Fotószerkesztőség/Lakatos Péter