Lyukak a rendszerben – Németország nem is akarja tudni, hány afgán migráns jár haza nyaralni

A tehetősebb afgánok hazajárnak nyaralni Németországból. Ez a hír az elmúlt héten járt körbe, mintha szenzáció lenne. Pedig már évek óta így van. A hír háttere ennél sokkal érdekesebb. 2019 tavaszán már 257 ezer afgán volt Németországban, és az akkori kormány akár az összeset is visszatoloncolhatta volna, ha akarja. A tálib hatalomátvétel ugyanis csak két évvel később következett be, tehát éppenséggel lett volna rá esély is, pénz is.

Ezt onnan tudjuk, hogy 2019 áprilisáig 533 afgánt reptettek vissza Kabulba. A visszatoloncolás egy főre eső költsége 10 ezer euró volt, írta meg akkor az Epoch Times. Rövid számolgatás után kiderül, hogy a 2018-as német költségvetési többletnek csupán 4 százalékából mindenkit vissza lehetett volna küldeni. Különösen azért, mert a szerencsétlen sorsú országból érkezettek fele-háromnegyede írástudatlan, akiket a német állam azóta is ellát.

Most pedig az állami szerveknek fogalmuk sincs arról, hány afgán migráns jár haza nyaralni a német adófizetők pénzén. Pedig ezt könnyedén kideríthetné, ha akarná

– írta a Nius.de, az RTL Extra videóját továbbgondolva.

Először is: az erre szakosodott utazási irodák megszerzik a repüléshez szükséges vízumot az afgánok számára, de azt nem pecsételik bele a „kék” útlevélbe, hanem csak mellékletként belehajtogatják. (Török, iráni és afgán bélyegekkel együtt.) A német állam megkövetelhetné, hogy az útlevélbe pecsét kerüljön, de nem teszi. Így a vízumok a zsebbe kerülnek, és amikor a hazalátogató afgánokat ellenőrzik a frankfurti repülőtéren, csak annyit látnak, hogy – látszólag – Isztambulba mennek. Pedig ők onnan – Teheránon keresztül – Kabulba repülnek.

A Niusnak nyilatkozó határőr így fogalmazott: „Amikor visszajönnek, és a kék menekült útlevéllel rendelkező személy ismét belép Németországba, azt látjuk az isztambuli utaslistán. De mivel sem Törökország, sem Irán nem pecsétel bele az útlevelébe, nem tudjuk bebizonyítani, hogy otthon járt-e, vagy csak Isztambulban.” Ez a második lyuk a rendszerben, mert a német hatóságok megkérhetnék a szóban forgó országokat, hogy azok pecsételjenek bele a kék útlevélbe. De ezt sem teszik.

A harmadik lyuk pedig az, hogy aki a védett státuszú menekült útlevéllel, külön engedély nélkül hazalátogat, attól – a törvény szerint – a tartózkodási státuszát meg kellene vonni, a kék útlevelét pedig be kellene vonni, ám ez nem történik meg.

Amikor a Nius megkérdezte a Szövetségi Migrációs Hivataltól (BAMF), hány védelemre jogosult afgán utazott el nyaralni az elmúlt évek során, kiderült, fogalmuk sincs róla.

Ebből viszont az következik, hogy ezek miatt az utak miatt még senkinek sem vonták meg a tartózkodási státuszát.

De van még egy lyuk. A lap megkereste a brémai munkaügyi központot, s ott elmondták nekik, hogy a már munkát vállaló migránsok szerződésének egyik pontja szerint évente 21 napig távol lehetnek, de azt nem kötelesek bejelenteni, hova távoznak. Az „elérhetetlenség” rubrikába elég, ha beírják, hogy „nyaralni mennek”, de azt senki nem firtatja, hogy hova.

Heiko Teggats, a német rendőrszövetség vezetője szerint a munkát vállaló migránsok számára kötelezővé kellene tenni, hogy megadják, hova mennek, továbbá kötelezni kellene a németországi utazási irodákat arra, hogy a vízumkérelmekről értesítsék a hatóságokat, ha azokat szíriai, iraki vagy afgán polgárok nyújtják be.

A légitársaságoknak a repülőjegyek kiadásakor be kellene ragasztaniuk a kék útlevélbe a vízumokhoz csatolt török, iráni és afgán bélyegeket.

Annalena Baerbock külügyminiszter megtudhatná, hogy Afganisztán hány vízumot és hozzá tartozó bélyeget bocsátott ki Németországban élő honfitársaik számára. Ugyanígy megkérdezhetné Törökországot is, hogy hány – kék útlevéllel rendelkező afgán állampolgár – utazik tovább Iránba

– mondta Teggats.

Mindkettőt megtudhatná, ha akarná – húzta alá.

Hogy miért nem? Talán azért nem, mert ha kiderülne, az nyilván felbosszantaná a németeket: miért engedi meg az állam, hogy a saját adójukból távoli és igen drága nyaralásra járjanak haza a menekült útlevéllel rendelkező afgánok – és a szírek, az irakiak…

Címlapkép: Látogatók a Kabultól 230 kilométerre, északnyugatra levő Bámiján-völgy egykori sziklakorostorának egyik óriási falfülkéjénél 2023. augusztus 30-án. Fotó: MTI/EPA/Szamiullah Popal