Békéért területet? Trump elnöksége alatt ilyen lehet egy működő béketerv
Érdekes véleménycikket tett közzé saját honlapján Gilbert Doctorow történész, író, független Oroszország-szakértő, az Amerikai Kelet-Nyugat Egyezmény Bizottságának (American Committee for East-West Accord, ACEWA) alapító tagja. Ennek a szervezetnek ma is fő célja az Orosz Föderációval való megbékélés elősegítése és támogatása.
Doctorow szerint Trump (feltételezett) elnöksége alatt Washington majd „visszahúzódik” a világ csendőrének a szerepéből, főként azért, mert ezt anyagilag már nem engedheti meg magának. Az Egyesült Államoknak jelenleg 37 billió dolláros államadóssága van, és ezt mindenképpen csökkenteni kellene. (Ez forintban fejenként 17 milliós adósságot jelent, beleértve az amerikai társadalom minden tagját csecsemőktől az aggastyánokig.) Erre hivatkozott a Trump áltat kijelölt republikánus alelnök, J.D. Vance szenátor is, aki kritizálta a Biden-kormányzat újabb, Ukrajna számára előirányzott 60 milliárd dolláros támogatását, és kifejtette, hogy Washington amúgy sem képes felvenni a versenyt Oroszországgal a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek gyártásában.
Az Oroszország-szakértő szerint Trump elnöksége alatt nagyjából az a forgatókönyv valósulhat meg, amelyet Putyin elnök tett közzé a svájci „béke-csúcstalálkozó” előtti napon. (Amelyre az oroszokat nem hívták meg.)
Az biztos, hogy az oroszok feladják területi követeléseiket annak a négy tartománynak az egészére, amelyet már beépítettek az Orosz Föderációba, de amelyeket még soha nem hódítottak meg teljesen. Az is lehet, hogy ezek közül csak kettőt, Donyecket és Luganszkot tartják meg, míg Herszont és Zaporozsjét visszaadják Ukrajnának azzal a feltétellel, hogy az ukránok jelentős autonómiát garantálnak számukra a Minszk-2 egyezmény értelmében, amelyet soha nem hajtottak végre. Egy ilyen egyezményhez természetesen szükség lesz nyugat-európai garanciákra is
– írta a szerző, majd így folytatta:
„Miért van különbség a négy tartomány között? Először is azért, mert Luganszkban és Donyeckben él a legtöbb orosz Ukrajnán belül, és ez a két tartomány szenvedte el a legnagyobb veszteséget 2014 óta. Kohászati és általános gyártási hagyományaik szempontjából is ezek a legértékesebb területek, és nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy biztosítsák Oroszországnak a Krím feletti katonai birtoklását. Herszon és Zaporozsje »elengedésével« Ukrajna értékes feketeföldi területei kerülnének vissza, ami elengedhetetlen lenne a területek gazdasági életképességének fenntartásához.” (Zárójelben: a békéért területet elképzelést már Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko – aki nem mellesleg Zelenszkij utóda szeretne lenni – is pedzegette azzal, hogy azt egy népszavazásnak kellene megelőznie.)
Trump elnöksége alatt a béke előfeltéteként Oroszország elvárja majd, hogy Ukrajna soha ne legyen a NATO tagja, ne engedjen be külföldi katonákat és infrastruktúrát a területére, de azt nem fogja megakadályozni, hogy az országot felvegyék az Európai Unióba
– magyarázta véleménycikkében Doctorow.
Az is elképzelhető – teszi hozzá – , hogy Oroszország úgy járul hozzá Ukrajna újjáépítéséhez, hogy a jelenleg Nyugaton lévő 350 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz állami vagyon egy részét vagy egészét jóakaratból, nem pedig háborús jóvátételként átengedi az ukránoknak. Oroszország ezt megengedheti magának, mert ennek az összegnek a nagy része a háború első évében már megtérült az energiaellátás globális zavarai következtében a világpiacon eladott szénhidrogének drasztikusan megemelkedett árából. Cserébe Oroszország minden bizonnyal követelni fogja, hogy a Nyugat visszavonja az országgal szemben bevezetett összes gazdasági szankciót, és ez meg is történhet – vélekedett Gilbert Doctorow történész.
Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump mint amerikai elnök 2019. június 28-án. Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev