A Parlament múlt heti döntésének értelmében nem kaphat elnöki kegyelmet az, aki kiskorú sérelmére követett el szexuális bűncselekményt. De mit is jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen befolyása lehet a döntésnek magyar törvényhozásra? A változással kapcsolatos részletekről és annak következményeiről dr. Nagy Melánia ügyvédet, egyetemi adjunktust kérdeztük.

Ahogyan a hírekből is értesülhettünk róla, ezentúl nem kaphat elnöki kegyelmet az, aki kiskorú sérelmére követett el szexuális bűncselekményt. Volt eddig hasonló megkötés az elnöki kegyelemmel kapcsolatban?

Magyarországon a kegyelemnek több fajtája ismert. Megkülönböztetünk közkegyelmet és egyéni kegyelmet. A köztársasági elnöki (egyéni) kegyelmi eljárás részleteit a 2017. évi XC. Törvény szabályozza. A miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges volt a határozat érvényességéhez, ezt most azonban eltörölték. A köztársasági elnöknek korábban nem volt szűkítve, hogy milyen bűncselekményben adhat kegyelmet. Az új szabályozás alapján, a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, aki 18 év alatti ellen követett el szexuális bűncselekményt.

Elfogadta a parlament: Nincs elnöki kegyelem annak, aki kiskorú sérelmére követett el szexuális bűncselekményt

Mit jelent ez a gyakorlatban? Lesz egy lista azokról, akiket szexuális bűnözőként tartanak nyilván, és ez alapján szűrik a kérvényeket?

Igen, készülni fog a jövőben pedofilnyilvántartás, ahova a magyar bíróságok által elítélt személyek mellett azon magyar állampolgárok adatai is megismerhetőek lesznek, akiket az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban ítéltek el hasonló bűncselekmény miatt.

A fiatalkorúak ellen szexuális bűncselekményekkel vádolt személyek listáját más helyzetben is fel lehet majd használni?

Igen, felhasználható lesz. Korlátozni fogják bizonyos foglalkozások betöltését, ezeknél a személyeknél. Többek között a táboroztatással kapcsolatban emelték ki: a gyermekekre csak olyan ember felügyelhet, aki hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában, nem áll büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt.

Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítások – például nem lehet majd szabadlábra helyezni ezeket a szexuális bűnözőket és nem évülnek majd el ezek a bűncselekmények – milyen fontos változást hozhatnak? 

Számos változás várható az új szabályozás kapcsán. Többek között a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazása válik kérdésessé. Magyarország az egyik legszigorúbb Büntető Törvénykönyvvel rendelkezik az Európai Unióban, azonban az újabb szigorítás lehet, hogy éppen az ellenkező hatás kiváltására lenne alkalmas.

Ami azt jelenti, hogy akár a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés eltörlésére is sor kerülhet.

Mindemellett valószínűsíthető, hogy az egyéni kegyelmek száma is jelentősen csökkeni fog, az utóbbi hónapokban bekövetkezett események hatására.

Raj-Czefernek Léna

A címlapkép illusztráció. Fotó forrása: Pixabay