Szijjártó Péter: Európa nem tud biztonságos hely lenni anélkül, hogy Afrika biztonságos lenne

Európa nem tud biztonságos hely lenni anélkül, hogy Afrika biztonságos lenne, és Afrikának az egyik legsérülékenyebb területe éppen a Száhel-övezet, így elmondható, hogy az európai biztonság a Száhelben dől el – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a hétfőn Abdoulaye Dioppal, a Mali Köztársaság külügyekért és nemzetközi együttműködésért felelős miniszterével közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter – miután hivatalában fogadta az afrikai országból érkezett kollégáját – elmondta, 47 éve utazott legutóbb Maliból külügyminiszter Magyarországra, „és azt hiszem, hogy ez a mai látogatás, így 47 esztendő elteltével, aktuálisabb, mint valaha, hiszen súlyos biztonsági kihívások teszik nehézzé az életünket a Száhel-övezetben és Közép-Európában egyaránt: fegyveres konfliktusok, háborúk, migrációs nyomás”.

A tárcavezető hangsúlyozta. Magyarország az európai uniós elnöksége során arra törekszik, hogy az unió, az európai kontinens újra biztonságos hely legyen:

Egy olyan hely, egy olyan kontinens, ahol nem lesz háború, (…), ahol a migrációt meg lehet szüntetni.

Hozzátette, hogy a magyar emberek a vasárnapi választás során egyértelmű támogatásukról biztosították ezt a politikáját a kormánynak, hiszen a Fideszre leadott több mint 2 millió 15 ezer szavazat a valaha volt legtöbb szavazat, amit Magyarországon párt az európai parlamenti választáson kapott.

Emellett a 44,6 százalékos eredménye a kormányzó pártnak Európa-bajnoki címet ér azokban az országokban, ahol több mint két párt indult a választáson

– tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint az Afrikával való kapcsolat különösen fontos, a függés kölcsönös, ugyanis a Száhel biztonsága is nagymértékben függ attól, hogy mi történik Európában, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború nemcsak Magyarország, nemcsak Közép-Európa, nemcsak Európa, hanem a Száhel-övezet és Afrika számára is számos nagyon komoly kihívást jelent.

Az energiaárak, az infláció, az élelmiszerellátási kihívások mind-mind napi problémaként jelennek meg a Száhel-térségben – tette hozzá.

A miniszter rámutatott, hogy a Száhel-övezetben az elmúlt időszakban a terrorizmus fenyegetése folyamatosan növekedett, és a terrorizmussal szemben csak egy nemzetközi összefogással lehet felvenni a küzdelmet eredményesen.

Különös tekintettel arra, hogy a terrorizmus és az illegális migráció egy ördögi kört alkotnak egymással, így a terrorizmus súlyosabbá válása mindig a migrációs hullámok súlyosabbá válását idézi elő

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért Magyarország minden támogatást meg kíván adni a Száhel-övezet országainak annak érdekében, hogy a térségben stabilitás, nyugalom és béke legyen, és hogy a Száhel-övezet kormányai sikeresen tudjanak fellépni a terrorizmus fenyegetésével szemben.

Kijelentette, akkor tudunk sikeres stratégiáról beszélni, ha a nemzetközi politikát újra visszaállítjuk a kölcsönös tisztelet talajára, és ahhoz, hogy a kölcsönös tisztelet talaján álljon a nemzetközi politika, párbeszédre és nem diktátumokra, nem kinyilatkoztatásra, nem leckéztetésre, hanem párbeszédre van szükség.

Hozzátette: Magyarország erre alapozza a stratégiáját, ezért is konzultált Abdoulaye Dioppal arról, hogy Magyarország az európai uniós elnöksége alatt hogyan tud hozzájárulni ahhoz, hogy a Száhel valóban stabil legyen, hogy a Száhelből a migrációs nyomás Európa irányába csökkenjen, illetve arról, hogy a Száhellel közösen miként tudnak fellépni a terrorizmus ellen.

„Természetesen van egy kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú együttműködés közöttünk, ez teszi lehetővé azt, hogy így közelítsünk egymáshoz” – fogalmazott, hozzátéve, ebben segít az, hogy a Hungary Helps Program keretében kilenc olyan humanitárius programot támogatott a kormány majdnem 40 millió forint értékben az elmúlt években, amely hozzájárult ahhoz, hogy a Maliban az emberek élete jobb és biztonságosabb legyen.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy ezt a humanitárius tevékenységüket az egész övezetben folytatni kívánják, ugyanis a megközelítésük egyértelmű:

nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és mi erre az elvre fogjuk építeni a politikánkat az elkövetkezendő időszakban is.

Abdoulaye Diop a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Magyarország újfajta megközelítést alkalmaz Malival, illetve a Száhel-országokkal szemben és meg akarja érteni a problémáikat. „Párbeszédet javasoltak, és közös megoldásokat akarnak létrehozni” – fogalmazott.

A külügyekért és nemzetközi együttműködésért felelős miniszter sok sikert kívánt a kormánynak az EU-elnökséghez, megjegyezve, hogy partnerként számíthatnak Malira.

Szólt arról is, hogy a tiszteleten alapuló dialógus alapján együtt dolgozhatják ki a szükséges megoldásokat. Hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatának a kölcsönös tisztelet az alapja, hiszen nagyon fontos elfogadni a másik ország döntéseit.

(MTI)

Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Abdoulaye Diop, Mali külügyekért és nemzetközi együttműködésért felelős minisztere közös sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően Budapesten 2024. június 10-én. Fotó: MTI/Kovács Attila