A civil szemlélet már egész életemre velem marad – Kardosné Gyurkó Katalin a Vasárnapnak

2016 óta dolgozik a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) elnökeként, ez idő alatt a nagycsaládos szervezet számos komoly, családokat érintő kérdésben szakértőként is segítette a kormányt. Kardosné Gyurkó Katalin most, a civil szféra után a közéletben is a családokat szeretné szolgálni, amikor Érd város vezetéséért száll ringbe a közelgő polgármesteri választásokon. Hogy mi inspirálta ebben a döntésében, mit szeret legjobban Érd városában, és milyen szemléletet kapott a civil szférából, arról őt magát kérdeztük.

2016 óta dolgozik a NOE elnökeként, ami nagyon szép, hosszú idő, és rengeteg, családokat érintő intézkedés született ezalatt az időszak alatt, amiben a nagycsaládosokat képviselő szervezet is részt vett. Mire a legbüszkébb ezek közül?

Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a szakértői csapat és a tagságból érkező visszajelzések jól működtek, azok megalapozottak voltak, s ezért a NOE észrevételeit komolyan vették a döntéshozók.

A nagycsaládosok gépjárművásárlási támogatása már hosszú ideje dédelgetett vágya volt egyesületünknek, így nagy öröm volt, hogy sikerült megvalósítani, s valóban nagyon sokak számára jelentett ez érdemi segítséget.

Kiemelném még a rezsicsökkentés időszakát, azt kell mondanom, hogy rekordidő alatt sikerült olyan javaslatokkal előállnunk, amelyek sok család életét könnyítették meg.

Mi indította el annak idején a civil szféra irányába azon kívül, hogy maga is nagycsaládos?

Személyes okai voltak: férjem súlyos betegségből gyógyult fel, s úgy éreztem, hogy ezt szolgálattal kell megköszönnöm. Ritkán éreztem ilyen erős elhivatást, s ezt érzem ma is.

Milyen szerep jut ma Magyarországon a civil szervezeteknek a döntéshozásban? Mennyire tudjuk befolyásolni a hétköznapi életünket, családjaink sorsát ezeken a szervezeteken keresztül?

Azok a civil szervezetek, amelyek az érdekvédelmet, a közösségépítést és az értékfelmutatást tartják feladatuknak, már pusztán tevékenységükkel is hatást gyakorolnak. Meggyőződésem, hogy a közösség, és a szakmai hozzáértés révén igenis komoly szerepük van a döntéshozatalban. De mindennek az alapja az, hogy egyértelmű legyen a civilek célja, s az is, hogy nem ellenfélnek, hanem partnernek tekintik a döntéshozókat, akár önkormányzatokról, akár a kormányzatról van szó. Az ügyek mentén végzett munka teszi lehetővé, hogy érdemben képviselhessük a szervezet célkitűzéseit és tagságát. A valós tagsággal rendelkező szervezetek esetében ez talán természetes is, de az úgynevezett álcivilek – akik nem, vagy alig rendelkeznek tagsággal – nehezítik ezt a kölcsönös bizalomra épülő munkát.

Mennyiben más városvezetőként szolgálni az embereket, a családokat? Mi vonzotta leginkább abban, hogy induljon a polgármesteri székért?

A civil szemlélet – úgy hiszem – már egész életemre velem marad. Ugyanakkor a véleményező, javaslattevői, civil feladatkört felváltja a döntéshozói. Ez egyrészt nagyobb felelősséget jelent, másrészt azonban megnövekszik a mozgástér, további lehetőségek nyílnak, s átfogóbb módon lehet cselekedni. Azt tapasztaltam, hogy

Érd fejlődése megtorpant, általam alapvetőnek tartott feladatokat nem, vagy nem jól végeznek el, az intézményi és az infrastrukturális fejlesztések elmaradtak.

A gondatlanság, az elhanyagoltság jellemzi a város állapotát. Pest Vármegye legnagyobb városaként szomorú, hogy a legtöbb szolgáltatás tekintetében – egészségügyi, oktatási intézmények, vízvezetékhálózat – a legutolsók, vagy majdnem a legutolsók vagyunk. Úgy gondolom, hogy ilyen helyzetben nem megengedhető, hogy már elnyert pályázati forrásokat ne használjunk fel, s fizessünk vissza milliárdos nagyságrendben. Mindent elmond, hogy a város három uszodájából kettőben évek óta nincs víz, s miközben kommunikációra 340 milliót költ a város, addig a járóbeteg szakellátásra 30 milliót fordítanak. Ez aránytévesztés. Én nem tudok szó nélkül elmenni emellett.

Épp azért vállaltam a felkérést, hogy induljak a polgármesterségért folyó versenyben, mert Érd az otthonom, s úgy érzem, többet kell tenni érte, s polgármesterként ehhez adottak is az eszközök.

Milyen ma Magyarországon egy családbarát város? Mi az, amiben jó példát tudunk mutatni, és mi az, ami még fejlesztésre szorul?

A családbarát város elsősorban szemlélet, hozzáállás, s az ebből adódó cselekvések összessége. A családbarát településeken a praktikus szempontok érvényesülnek: ha járda épül, azon babakocsival és kerekesszékkel is lehessen közlekedni. ha sok a gyermek, mint Érden, akkor fejleszteni kell a bölcsődei, óvodai, iskolai intézményrendszert, s emellett ki kell építeni azokat a közösségeket és közösségi tereket, amelyek az ott élők igényeit szolgálják. A lakossági igények átfogó érvényesítése a kulcs, s az, hogy ezeket a lehető leggyorsabban érvényesítsük.

Milyen Érden élni? Mit szeret legjobban a városban és melyek azok a területek, amelyek fejlesztésre szorulnak, ahol változást szeretne elérni?

Érden nagyon jó emberek élnek, nagyon sok közösséget ismerek, s ismerem a civil szervezeteket is, így tudom, hogy hatalmas potenciál rejtőzik bennük. Erre nagyon fogok építeni, ahogy a helyi vállalkozókra is, akik szintén a lehetségesnél, olykor a minimálisnál is kevesebb lehetőséghez jutottak az elmúlt években.

Van egy csodálatos és hosszú Duna-partunk, mellette a magaspart, ahonnan gyönyörű a kilátás, s emellett még számos természeti látnivaló – amelyek messze nincsenek kihasználva, egy üdítőre nem lehet beülni a gyerekekkel –, de még épített örökségünk is jelentős: van minaretünk, víztornyunk, pincesorunk, még kastélypincénk is. Érd mindig rejt valami látnivalót. És imádom, hogy ilyen fiatalos a város, a legalacsonyabb átlagéletkorú város vagyunk, s ez azt is jelenti, hogy nagyon sok a kisgyermekes család. Jó érzés ezt látni!

Apropó család! Hogyan tudja a családi életet és a karriert összeegyeztetni? Hogy látja, könnyebb ma a nőknek mindez, mint pár évtizeddel ezelőtt? Mi az, ami nagy segítséget jelent vagy jelentett a két szerep összehangolásában?

Öt gyermekem közül három már felnőtt, a kicsik lassan tízévesek, így egy kis szervezéssel, ami egy nagycsaládban azért megszokott, én már meg tudom oldani, hogy a feladatokra koncentráljak. De az az igazság, hogy mielőtt elvállaltam a jelöltséget, megkérdeztem a családot, hogy belevághatok-e. Azt mondták támogatnak, de azóta látom rajtuk, hogy olykor elgondolkodnak azon, vajon jól tették-e. És ők azok, akik a két szerep összehangolásában a legtöbbet segítenek. Az ő szeretetük, rugalmasságuk, szurkolásuk nélkül biztosan sokkal nehezebb lenne a kampányidőszak. De ismernek, tudják, hogy a sok munka, a feladatok keresése és megoldása hozzám tartozik, ezzel együtt vagyok az, aki vagyok, s akit ők így szeretnek.

Úgy gondolom, hogy az elmúlt évtizedekben a nők számára több lehetőség adódik, s ez nagyon jó. De mindig nagyon őszintén, ha kell, újra és újra le kell ülnünk önmagunkkal is, hogy tisztázzuk, mi az, amit szeretnénk.

Raj-Czefernek Léna

Címlapkép: Kardosné Gyurkó Katalin, érdi polgármesterjelölt. Forrás: Facebook/Kardosné Gyurkó Katalin