Ungváry Zsolt: Kettős beszéd; eltérő közegben máshogy kommunikálunk

A technika fejlődésének egyik velejárója, hogy szinte minden mozdulatunkat és szavunkat dokumentálni lehet, visszakeresni, archiválni. A gond abból adódik, ha valakiről tudta nélkül, akarata ellenére kerülnek ki ilyen információk. Aki túl sokat mutat meg magából – akár például a közösségi oldalakon – az utólag megbánhatja, hiszen élethelyzetünk, kapcsolataink változnak. Ha azonban mások rögzítenek rólunk pillanatokat, és pláne még nyilvánosságra is hozzák, az különösen aggályos.

A politikusok esetében még hatványozottabban igaz ez, hiszen nekik a karrierjük függ attól, mit gondolnak róluk az emberek. Ezúttal az egri polgármesterről látott napvilágot egy felvétel, amelyen meglehetősen trágár környezetben egy lemezlovas és egy mentalista (az meg mi a szösz?) megöléséről elmélkedik, mint kívánatos eseményről. Mirkóczki Ádámnak, a Jobbikkal előbb addigi elveinek hátat fordító, majd a pártját elhagyó egri polgármesternek egyébként korábban is szivárogtak már ki bizalmas beszélgetései.

Mielőtt az érdemi részre térnénk, azért ne hagyjuk azt se teljesen szó nélkül, vajon kik és miért rögzítenek titokban magánbeszélgetéseket? Amióta egy addig ismeretlen, jelentéktelen kis figura országos hírű politikussá küzdötte fel magát azzal, hogy magnóra vette és publikálta a felesége otthon elmondott szavait, azóta tudjuk, hogy vannak, akik ilyesmivel szórakoznak. Számomra a szituáció is teljesen abszurd, de én bizonyára burokban élek.

Kétségtelen, hogy odahaza, rokoni-baráti körben másként beszélünk. Vannak szubkultúrák, amelyek saját nyelvet használnak, de még egy közösség poénjai, utalásai is lehetnek külső szemmel bántóak vagy teljesen félreérthetőek.

Nem gondolom, hogy képmutatás volna, ha különböző közegekben különböző módon fogalmaznánk, viselkednénk. Más szavakat használunk egy konferencián, munkahelyen, baráti társaságban, szűkebb és tágabb családban. Máshogy fogalmazunk, ha emberek előtt szerepelünk, és különösen, ha ez nagy nyilvánosság, mint például a média. Sajnos – elsősorban liberális magyarnarancsos innovációként, de mára ezt sok konzervatív is átvette – az írott és elektronikus sajtóban is polgárjogot nyert a szleng, a durvaság, a felesleges trágárság, az érvek nélküli jelzős szerkezetek sorának használata. Ez az O1G-szint valójában vereség, mert a harcot az ellenség fegyvereivel vívjuk, és ebben óhatatlanul is van némi hátrányunk.

A napokban Cserhalmi György, a nemzet színésze adott egy hosszú interjút, amiben arra a kifejezésre ragadtatja magát, hogy „nyalják ki a kutyám seggét, ha engedi”. Szerintem ilyesmit otthon nyugodtan mondhat, a jelenlévőktől is függően persze (ezt hívják disztingválásnak), de a magyar nyelv és kultúra apostolaként nyilvánosan efféle primitívséggel kérkedni meglehetősen rossz ízű. Az már a honi közegre jellemző, hogy míg az eredeti cikk „Cserhalmi György: Ne taníts, szabadíts!” címmel jelent meg, a tucatnyi szemlézés és újraközlés megannyi portálon már az ominózus – egyébként az interjúban jelentéktelenül megbúvó – trágár kifejezést emelte ki.

Nem volna azonban szerencsés, ha összemosnánk az eltérő helyzetek normáit. Nyilvánvaló, hogy mást jelent egy olyan megjegyzés (pl. az összes hülye biciklist belelőném a Dunába), amit az ember indulatosan, előzés közben mond az autóban a mellette ülő feleségének, mintha egy polgármesterjelölt mondja ugyanezt a programismertetőjében. Szidhatom otthon a tévé előtt az ellenfél játékosát vagy a bírót, de ha élőben kiabál valaki az ellenfél edzőjének, csatárának vagy akár a játékvezetőnek az őt emberi méltóságában megalázó durvaságokat, az úgy már sokkal több udvariatlanságnál. Az már bűncselekmény, ami nincs benne a jegy árában. Ellenben nagyon csúnya világot hozna el, ha a lakásunkban hallgatnának le minket, és perelnének be azért, amit a négy fal között a partjelző édesanyjáról vélelmezünk.

Megint más dolog, ha valakinél a kettős beszéd nem egyszerűen stílusbeli, hanem leleplező a valódi szándékait illetően. Az őszödi beszéd azért érintette meg máig hatóan a társadalmat, mert abban egy miniszterelnök elkotyogta az övéi között, hogy szándékosan hazudott, és az alapvető kérdésekben mást gondol igaznak és jónak, mint amit tesz.

Mindenkiről kerülhetne elő kompromittáló szöveg: környezetéből kiragadott, esetleg eredetileg viccesnek szánt megjegyzés komolyan tálalva. Ezért az ilyen titokban felvett feljelentgetéseket jobb figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor azért nem árt, ha valaki önazonos, és a valós énje nem különbözik teljesen a világ számára mutatottól. Ha így van, akkor úgyis gyorsan lebukik.

Címlapkép: Mirkóczki Ádám polgármester beszédet mond a XXV. Egri bikavér ünnep megnyitóján 2021. augusztus 26-án. Fotó: MTI/Komka Péter