Óriási lehetőség előtt áll az európai jobboldal

Azt ugyanakkor még az ezzel az oldallal szimpatizáló elemzők is elismerik, hogy a több kérdés mentén eltérő álláspontot képviselő erők együttműködése nem lesz könnyű. Ráadásul egy, a Néppárt jobb szárnyától a Konzervatívok és Reformereken (ECR) át az Identitás és Demokrácia (ID) frakció középre húzó tagjaiig tartó tömböt kellene valahogyan közös munkára bírni ahhoz, hogy a konzervatívok valóban érvényesíteni is tudják az akaratukat a parlamenti döntéshozatalban. Valljuk be, ez tényleg nem lesz egyszerű. Ugyanakkor a csillagok szerencsés együttállása esetén ennél sokkal többről is álmodhatnak ezek a pártok.

Az Unió politikai irányát ugyanis elsősorban nem is a Parlament, hanem a Bizottság határozza meg. Ez a legfőbb döntéshozó, döntés-előkészítő szerv, amely ráadásul egyre nagyobb befolyással is bír az intézmények között. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy tagállam kormányát, vagyis a fő irányvonalakra legalább akkora, ha nem nagyobb befolyása van, mint a Parlamentnek.

A konzervatív erők pedig ügyes tárgyalási stratégiával és összefogással akár a következő bizottsági elnököt is adhatják.

A felvetés persze elsőre meredeken hangzik, hiszen eddig mindig a néppárti-szociáldemokrata „koalíció” sajátította ki magának ezt a pozíciót, még a liberálisok közül sem engedtek senkit maguk közé. Sőt, a legutóbbi elnökök, José Manuel Barroso, Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen mind a jobbközép pártcsalád tagjai voltak. Ezek alapján kézenfekvő lenne, hogy a jelenlegi vezető, von der Leyen még egy cikluson át irányítja a testületet. Ennek érdekében a Néppárt vezetése el is kezdte egyengetni az útját, és a bukaresi kongresszuson megszavazták, hogy ismét von der Leyent jelölik a Bizottság élére. 

Csakhogy von der Leyen hírnevét az elmúlt időszak korrupciós botrányai igencsak megtépázták, így korántsem egyértelmű, hogy mindenki támogatja az újrázását.

Ott volt a Pfizer-vakcinák ügye, amelyre a mai napig nincs megnyugtató válasz. Aztán nemrég annak ellenére nevezett ki egy németet egy bizottsági posztra, hogy két másik jelentkező is magasabb pontszámot ért el a felvételi eljárás során. És persze ott van a háború és a szankciós válság félrekezelése, amelyek mind-mind felemássá, vagy inkább sikeretelenné teszik von der Leyen 5 éves elnökségét. Nem véletlen, hogy még a Néppárton belül sem egységes a támogatása, ráadásul sajtóhírek szerint Emmanuel Macron francia elnök is ódzkodik attól, hogy újra bizalmat szavazzon a német politikusnak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig kerek perec megmondta, hogy nem támogatja von der Leyen újrázását. Mindez annak fényében fontos, hogy 5 évvel ezelőtt a francia elnöknek és a magyar kormányfőnek kulcsszerepe volt a tagállami vezetők közötti alku tető alá hozásában. És ha ez még nem lenne elég, az Európai Parlament sem lelkesedik azért, hogy von der Leyen a hivatalában maradjon.

Mindent összevetve tehát a konzervatív erők előtt óriási lehetőség nyílik, hogy bizottsági elnököt adjanak.

A jelenlegi patthelyzetet ugyanis egy, a patrióta körökből érkező politikus oldhatná fel, különösen, ha ezek az erők jól szerepelnek az EP- választáson. Ha Orbán és Macron alkut tud kötni mondjuk olyan formában, hogy a Tanács elnöke lehet liberális politikus, míg a Bizottságé konzervatív, akkor a Macron által irányított frakció és a jobboldaliak közösen már életképes parlamenti többséget adhatnak egy jobboldali jelölt mögé. A magyar miniszterelnök pozícióját ráadásul az is erősíti, hogy éppen a tárgyalások közepette veszi át Magyarország az Unió soros elnöki tisztségét, vagyis a személyi kérdésekről szóló megbeszéléseket is a magyar kormányfő vezeti majd. Az is fontos szempont, hogy 

egy konzervatív vezető személyéről a balra sodródott Néppárt is meggyőzhető lenne.

A jobbközép pártcsaládon belül is egyre több ugyanis az olyan hang, amely karakteresebb, erőteljesebb jobboldali politkát szorgalmaz, jól látszik ugyanis, hogy a politikai közép Európa-szerte kiürülőben van. Persze ez az eszmefuttatás csakis akkor válik működőképessé, ha a konzervatív erők elegendő szavazatot szereznek ahhoz, hogy Európa hajóját egy jobb irányba fordítsák. Vagyis ezúttal mi magunk is tényleg sokat tehetünk azért, hogy változást érjünk el. A lehetőség a kezünkben van, ne szalasszuk el!

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozójára érkező Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik Granadában 2023. október 6-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán