A NATO tagállamokban élők egyre kevesebben támogatnák szövetségeseiket háborús helyzetben
Legutóbb Norvégia, március közepén Dánia jelentette be, hogy növelni fogja a hivatásos katonák számát, de az orosz-ukrán háború kirobbanása óta több NATO-tagország vizsgálta, majd fejlesztette a katonai védettségét, növelte a hadseregére szánt kiadásokat.
A szomszédunkban dúló háborúhoz köthetően folyamatosan terítéken van a kérdés, miszerint Ukrajna felvétele a NATO-ba egyet jelenthet-e egy globális háború kibontakozásával. A választ maga az Észak-atlanti Szerződés adja meg, ami alapján ha egy NATO tagállamot megtámadnak, a szövetség megvédi azt. A szerződés alapján, ahogy Ukrajna NATO taggá válik, szövetségesként Magyarország is a kiszélesedett háború részese lesz.
De mi a véleménye a NATO tagországokban élőknek a témáról? Vajon ők harcba küldenék honfitársaikat egy szövetséges országért? Nehéz kérdés, melyet árnyal minden egyes konfliktus jellege, a NATO-országokat ért fenyegetettségi szint, és megannyi tényező. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) ismét maga mérte fel, hogy a tagországokban élők miként vélekednek a kérdésről.
A 2023-ra vonatkozó NATO-felmérés adatai azt mutatják, hogy a többség továbbra is egyetért azzal, hogy az országuk védelme szempontjából fontos szövetségesekre támaszkodni, de abban már kevésbé voltak biztosak, hogy segíteniük kell másoknak megvédeni magukat, és ezáltal háborúba sodródni. 
Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 70 százaléka volt azon a véleményen (lásd a fenti diagramon), hogy az országot a szövetségeseinek is meg kell védenie egy támadás esetén, de csak 60 százalékuk (lásd a lenti diagramon) küldene katonai segítséget a szövetségeseik hívására.
Összességében is hasonló a véleményük a NATO tagállamokban élőknek, 61 százalékuk kelne a szövetségeseik segítségére. Egy év alatt 8 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik megvédenék a megtámadott országokat:
Magyarországon még ennél is kevesebben sodornák háborúba az országot. A hazánkban élők 47 százaléka ért egyet azzal, hogy meg kell védenünk másokat, míg 64 százalékunk szeretne védelmet kapni.
Érdekesség, hogy a felmérés alapján Albánia a legelkötelezettebb az Észak-atlanti Szerződésben foglaltak iránt. Izlandon van a legnagyobb különbség a két kérdés között: 78 százalékuk gondolja úgy, hogy a NATO-nak meg kell védenie a szigetállamot, míg Magyarországhoz hasonlóan csak 47 százalékuk támogatja mások támogatását. A felmérésből kiderül, hogy a Montenegróban élők mindössze egyharmada küldene támogatást egy háborúban álló NATO tagországnak.
A felmérés jól mutatja, hogy a NATO szövetségére egyfajta védelmi biztosítékként tekintenek a tagországokban élők. A NATO tagság egyrészről biztosíték, hogy a szövetségesek között nem alakul ki katonai konfliktus, másrészt erődemonstráció a szövetségen kívüli országok számára, a háborús helyzetek megfékezése érdekében.
A 2023-as felmérés alátámasztotta, hogy a NATO tagállamokban élők még a szövetségeseiket sem biztos, hogy támogatnák katonák és fegyverek küldésével háborús helyzetben, akkor miért támogatnának egy szövetségen kívüli országot, mondjuk Ukrajnát…
Címlapképen: A Lettországban állomásozó, Kanada vezette NATO-harccsoport cseh katonái a nemzetközi egység létrejötte ötödik évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen az adazi támaszponton 2022. június 15-én. A mintegy 1700 fős harccsoportban albán, cseh, izlandi, kanadai, lengyel, montenegrói, olasz, spanyol, szlovák és szlovén katonák szolgálnak. Fotó: MTI/EPA/Tomas Kalnins
