Ferenc pápa budapesti látogatásáról is beszámol legújabb könyvében

Ferenc pápa legújabb, Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi interjúkötete március 19-én jelenik meg, melyben a Szentatya beszélt budapesti látogatásáról, egyházfői terveiről, valamint Brüsszelnek is üzent – közölte a könyv részleteit a Corriere della Sera című napilap. 

Ferenc pápa kijelentette, minden népnek meg kell őriznie saját gazdagságát, kultúráját, filozófiáját, a különbségek közötti összhangra törekedve.

Erről beszéltem Budapesten, és remélem, hogy szavaim meghallgatásra találtak egyrészt Orbán Viktor miniszterelnök részéről, aki megérti, hogy mindig nagy szükség van az egységre, másrészt Brüsszel részéről, amely úgy tűnik mindent egyformává akar tenni, hogy tartsa tiszteletben Magyarország sajátosságait

– olvasható az interjúkötetben. A Szentatya leszögezte, a katolikus egyházfői szolgálatot életre szólónak tekinti, és kijelentette, hogy soha nem gondolt a lemondásra. 

Ha ez bekövetkezne, nem szólíttatnám magam nyugalmazott pápának, hanem egyszerűen Róma nyugalmazott püspökének, és átköltöznék a Santa Maria Maggiore-bazilikába, ott gyóntatnék, és a betegeket részesíteném áldozásban. De ez távoli feltételezés, mivel tényleg nincsen semmilyen komolyabb indok, amiért a lemondáson kellene gondolkodnom

– fejtette ki Ferenc pápa, hozzátéve, az utóbbi években voltak, akik abban reménykedtek, hogy kórházi kezelései után bejelenti lemondását.

Ilyen veszély nem áll fenn: az Úrnak hála, jó egészségnek örvendek, és ha Isten is úgy akarja, még sok projekt vár megvalósításra

– hangsúlyozta a Szentatya. Szerinte azok, akik lemondása hírét terjesztik saját érdekből teszik, vagy keresni akarnak rajta a sajtón keresztül. Hozzátette, ha állandóan azt nézné, mit mondanak és írnak róla, hetente kellene pszichológushoz járnia. Ferenc pápa elárulta, kommunistának és marxistának tartják, mert a szegényekről beszél.

A szegények az evangélium zászlósai, és Jézus szívében hordja őket (…) a keresztény közösségekben megosztották a tulajdont, ez nem kommunizmus, hanem színtiszta kereszténység!

– jelentette ki. Könyvében Ferenc pápa kitért az 1976-ban az argentin diktatúra börtöneibe került két jezsuita szerzetestársát Jálics Ferencet és Orlando Yoriót. Elmondta, többször beszélt az akkori katonai és politikai vezetőség képviselőivel, és segített jezsuita társainak elmenekülni az országból. A Szentatya elutasította a vádat, miszerint nem tett eleget, szerinte ez olyan ember bosszúja volt, aki valójában tudta, mennyire szembeszállt a borzalmakkal. A pápa elárulta, 2010-ben is kihallgatták:

hurkot akartak tenni a nyakamra, de nem találtak bizonyítékot, mert tiszta voltam.

A Ferenc pápa élete összes szakaszát érintő kötetből kiderül, hogy első anyanyelve az észak-olaszországi Piemont tájszólása volt. Gyerekkora kedvenc mozija Federico Fellini Az országút című filmje volt. Családja 1929 februárjában vándorolt ki Argentínába, ahol a „mostaniakhoz hasonló” migránsközpontban helyezték el őket. Fiatal papként Japánba készült misszionáriusnak, és ha gyenge egészsége ezt nem akadályozta volna meg, nem is lett volna pápa, és „a Vatikánban egyesek számára az jobb is lett volna”.

A címlapképen Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson Budapesten 2021. szeptember 12-én. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu