Bóka János: Nekem nem kell Brüsszelbe utazni szeretetért és támogatásért
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter volt a március 12-i Kereszténydemokrata Est vendége, ahol főként az európai parlamenti választásokról beszélt, de szó esett az uniós határvédelemről és az Erasmus programokról is. Az est házigazdája Harrach Péter, háziasszony M. Dobos Marianne szerkesztő-műsorvezető volt.
Bóka János elmondta, hogy az Európai Unióval kapcsolatos jogi csatározásokban 2018 óta vett részt államtitkárként – ekkor kezdődött Magyarországgal szemben a hetes cikkes eljárás. Az európai ügyekért felelős miniszter leszögezte, hogy „bár mi jogállamisági feltételekről tárgyalunk, meg alapjogi chartának való megfelelésről tárgyalunk, meg igazságszolgáltatási szervezetről tárgyalunk, de ez valójában egy politikai nyomásgyakorlási eszköz. Szerinte az uniós forrásokhoz azért nem jutunk hozzá, mert néhány alapvető politikai kérdésben más álláspontot képviselünk, mint az európai fősodor. Ezt a fajta bürokratikus csatározást a miniszter a galambbal való sakkozáshoz hasonlította.
Brüsszeli szellemi betegségnek, „vírusnak” nevezte az Európai Parlamentnek azt a legújabb akcióját, hogy beperli a Bizottságot az Európai Unió Bíróságánál, amiért az felszabadította a Magyarországnak jogosan járó uniós források egy részét. Szerinte egy ilyen pernek jogilag nincs sok esélye, de arra mindenképpen jó, hogy újabb másfél-két évre lekösse, megdolgoztassa a magyar uniós apparátust.
A miniszter a brüsszeli intézményrendszer ismeretében óva intett a túlzott elvárásoktól. Kiemelte, a Fidesz-KDNP pártszövetség az európai jobboldali alternatívának egy megkerülhetetlen szereplője, ezért rengeteg opciónk van az európai színtéren a különböző pártcsaládok, politikai formációk tekintetében a saját érdekeink és értékeink érvényesítésére, ha bekövetkezik a remélt jobbratolódás a júniusi választásokon. Ursula von der Leyen jelöltségével kapcsolatban elmondta, ez egy többszörös paradoxon:
Az Európai Néppárt úgy jelölt csúcsjelöltet, hogy maga a csúcsjelölt az egyébként semmilyen választáson nem fog elindulni.
Hangsúlyozta, a Brüsszelben sokat szidalmazott magyar demokráciában ez nem lenne lehetséges. Megjegyezte, még az Európai Néppárt saját választási kiáltványa is elismeri, hogy az alapvető európai politikákban (zöld átmenet, európai mezőgazdaság, orosz-ukrán háború, migráció) nagyon komoly irányváltásra van szükség, mert az elmúlt öt év kudarcos volt.
Az Európai Unió a magyar határvédelmi költségek kb. másfél százalékát térítette meg eddig, miközben a helyzet már Brüsszelben is olyan súlyos, hogy a befogadóközpontok túlterheltsége miatt az utcán fagynak meg bevándorlók, köztük gyerekek – jegyezte meg a miniszter.
Nem találok olyan komoly embert Európában, aki azt mondja, hogy a migrációval kapcsolatos problémákat lehet kezelni úgy, hogyha Európa külső határai átjárhatóak. Az a kérdés, hogy mikor lesz politikai bátorság fölismerni, és vállalni a nyilvánosság előtt, hogy ennek csak egy megoldása van, a határvédelem visszaállítása
–hangsúlyozta Bóka János.
Nagyon sok olyan beszélgetésem van, ahol elmondják azt, hogy János, igazából egyetértek veled, tehát természetesen ezt a nagyobb nyilvánosság előtt nem mondhatom el, és még a bírálóink is látják, hogy a magyar kormány politikája mögött tömegek állnak
– közölte, hozzátéve, a magyar ellenzék viszont a nemzeti érdekeket alapjaiban sértő politikai tevékenységet végez az európai intézményekben és az európai intézmények környékén, ami – kivált valódi politikai legitimáció nélkül – a politikai pluralizmus határain messze túlmutat.
Az Erasmus- és Horizont-programok ügyéről Bóka János kifejtette, hogy az uniós pénzügyi érdekek szempontjából teljesen irreleváns, hogy a magyar diákok alapítványi fenntartású egyetemeken tanulnak-e vagy sem. Még Brüsszel saját logikája szerint is teljesen abszurd, hogy a magyar egyetemeken tanuló hallgatók, ahol szerintük lábbal tiporják az akadémiai szabadságot, nem mehetnek az akadémiai szabad csimborasszójának számító nyugati egyetemekre, ugyanakkor a nyugati egyetemek diákjai nyugodtan jöhetnek ide, a „magyar diktatúrába” – emelte ki.
A miniszter szerint a brüsszeli intézmények körében van egy általánosan elterjedt elképzelés, ami úgy szól, hogy minél rosszabb Magyarországon, annál jobb nekik, és hogyha vannak eszközeik, amivel a magyar kormánynak nehézséget vagy kárt tudnak okozni, akkor viszonylag kevés visszafogottságot mutatnak ezeknek az eszközöknek az alkalmazásában – vázolta.
A politikai játszma itt alapvetően arról szól, hogy lehetséges-e egy valódi európai jobboldali alternatíva vagy nem
– világította meg jobban a helyzetet. Bóka János a beszélgetés végén megerősítette, hogy bár a magyar kormánynak az Európai Unióval szembeni ambíciós szintje viszonylag alacsony, és nekünk már talán az is jó lenne, hogyha békén hagynának, az európai integrációban ennél jóval nagyobb perspektívák rejlenek. Ha úgy tekintünk rá, mint az erős és cselekvőképes nemzetállamok szövetségére, ami ezeket a nemzetállamokat még erősebbé és cselekvőképesebbé teszi. Ehhez kellene a választóktól politikai felhatalmazást nyerni június 9-én – szögezte le Bóka János.
Forrás: MKDSZ.hu
Fotók: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
