Szalai Piroska: Élbolyba került a magyar gyermekvállalási hajlandóság Európában
A 2011-es termékenységi mélypontunkról, az uniós lista utolsó helyéről 2022-re már a hatodik helyre léptünk előre — írja legújabb elemzésében Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.
A szakértő kifejtette, hogy az Eurostat 2022-es termékenységi adatai alapján „a tavalyelőtti éves 0,05-ös rátacsökkenésünk az egyik legkisebb volt, húsz országban a magyarnál nagyobb arányban romlott e mutató az orosz-ukrán háború első évében, s így mi öt helyet léptünk előre a termékenységi ráta sorrendjében.”
Az elemzés szerint 2022-ben mindössze öt ország előzte meg Magyarországot: Franciaország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia.
Szalai Piroska elmagyarázta, hogy a termékenységi ráta azt mutatja, „hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott évi születési arányok nem változnának.” Ehhez képest felhívta a figyelmet a KSH eltérő mérési technikájára, amely alapján „az adott évben Magyarország területén született gyermekeket veszi figyelembe a mutató kiszámításánál, míg az Eurostat az unió területén született magyar gyermekeket.”
A két eredmény között 2016 és 2019 között volt a legnagyobb eltérés, a Covid alatt ellenben alig született több magyar gyermek külföldön, mint hazánkban, így a két arányszám elkezdett nagyon közelíteni egymáshoz — részletezi az elemzés. A szakértő továbbá azt is kiemelte, hogy
2020-tól kevesebben dolgoznak átmenetileg külföldön, mint korábban, valamint 2016 óta többen települtek haza magyar állampolgárok, mint ahányan kiköltöztek.
Szalai Piroska kitért arra, hogy a Covid alatt tovább nőtt a termékenység Magyarországon a 2020-2021-es években, amelyhez nagy valószínűséggel a 2020-as családvédelmi akcióterv is hozzájárult. Az elemzés szerint 2022-ben romlani látszott ez a mutató, egyrészt a fiatalok 2021-es oltási kampánya után, — hiszen az ajánlás szerint a második oltás után 3 hónappal lehetett gyermeket vállalni — másrészt az energiaár-emelkedés következtében beálló bizonytalanság hatására történt.
A szakértő kiemelte azt a tényt is, hogy „míg 2010-ben a 20-40 éves, a legaktívabb szülő korban levő nők létszáma több, mint 1,5 millió volt, addig mára már alig több, mint 1 millió 160 ezer, azaz közel negyedével csökkent,” és még ennek hatására is a 2022-2023-as évek születésszám-csökkenése alacsonyabb mértékű, mint 2008-2011 között volt.
Szalai Piroska véleménye szerint a termékenységet a negatív és pozitív hírek is befolyásolják, így a gyermekvállalás tekintetében a korábbi gazdasági bizonytalanság után „érdemi javulást a városi CSOK 2023. október végi bejelentése után kilenc hónappal, azaz idén az év második felében” vár.
Forrás: Facebook/Szalai Piroska
Címlapkép: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián
