Nemzetközi Karitász-találkozó zajlott az ukrajnai humanitárius segítségnyújtás jövőjéről
A Katolikus Karitász szervezésében Nemzetközi Karitász Partner Találkozó zajlott 2024. február 5-7. között Budapesten a D50 Hotel és Rendezvényközpontban. Kilenc ország Karitász-képviselői, a Caritas Europa és a Catholic Relief Services részvételével megrendezett szakmai találkozó a jövőbeni közös humanitárius összefogás útjait kereste az elhúzódó ukrajnai háborús helyzetre reagálva. A február 6-án megrendezésre kerülő nyilvános konferencia-szekció pedig az eddigi segítségnyújtás során szerzett tapasztalatokba engedett betekintést az érdeklődők számára.
Van egy bűvös szám, ami miatt itt vagyunk! 713! 713 napja tart a háború, és 713 napja áll készen a Karitász Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Ausztriában, Norvégiában, Egyesült Államokban és a Caritas Europa, hogy az Ukrajnai Karitásszal összefogva segítse az onnan elmenekülteket és az ott maradottakat, hogy a háború okozta borzalmakat enyhítsük
– ezekkel a szavakkal indította Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója a három napos partner találkozó utolsó napján záróbeszédét. A budapesti esemény immár a harmadik alkalom volt, amikor a Karitász-szervezetek összegyűltek, hogy hatékonyabbá tehessék az ukrajnai menekültekért végzett munkájukat. Écsy Gábor hálával köszönte meg a résztvevők részéről a szakmai találkozóba befektetett energiát és az ukrajnai menekültekért tett fáradozásaikat.
A háború kitörésekor a humanitárius krízisre az egyes országok saját erőforrásaik és tudásuk szerint, külön-külön reagáltak. Később fogalmazódott meg, hogy összefogással, tudásuk megosztásával sokkal jobban tudnák optimalizálni a menekültek megsegítésének folyamatát. 2022-ben Szatmárnémetiben, majd 2023-ban Varsóban gyűltek össze, hogy tanuljanak egymás tapasztalataiból.
Idén a Katolikus Karitász Országos Központja vállalta magára a házigazda szerepét, hogy az elhúzódó háború tükrében kidolgozzák, milyen módszerekkel lehet hosszútávon is segíteni az ukrajnai menekülteket. Az eseményen kilenc ország Karitász-munkatársai mellett jelen volt a Caritas Europa képviseletében Maria Nyman, a szervezet főtitkára, valamint a Sanela Imamovic, a Catholic Relief Services országmenedzsere is, hogy a találkozó eredményeit magukkal vigyék és beépítsék a humanitárius segítségnyújtás következő fázisába.
A Magyar Kormány részről beszédet mondott Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, bemutatva a Kormány sokrétű menekültügyi intézkedéseit. A Karitatív Tanács képviseletében, mely az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett működő döntéshozó szerv és a hazai legnagyobb és legrégebbi múltú karitatív szervezeteket tömöríti, dr. Téglásy Pál, titkár mutatta be az Európában egyedülálló szervezet összehangolt tevékenységeit.
A február 6-i nyitott konferencia-szekciót angol nyelvű szentmise előzte meg, amit Mohos Gábor, esztergom-budapesti segédpüspök celebrált. A konferenciát Spányi Antal püspök atya, a Katolikus Karitász elnöke nyitotta meg Herczegh Anita asszony, a Karitász jószolgálati nagykövetének jelenlétében. Az elnök úr kiemelte:
Ezen a konferencián mérlegre akarjuk tenni az elvégzett munkát, és keressük az új válaszokat az új kihívásokra. Mégis fontos, hogy ezt úgy tegyük, hogy világos legyen a lelkület fontossága: Jézus velünk van. Amikor másoknak segítünk, akkor is Jézust lássuk.
Elmondta, hogy azt a munkát, amit többszáz önkéntes magától értetődőnek érzett a háború kezdetétől fogva, világos, hitbéli tanúságtételnek tekinti.
Az ő feladataikat szükségszerűen vették át a Karitász professzionálisan képzett, szervezett intézményei és munkatársai. Részletesen elmesélte, milyen mély benyomást tettek rá a menekültekkel való személyes találkozások a barabási határátkelőnél, a budapesti Integrációs Központban vagy a Karitász nyári gyerektáboraiban.
A szakmai megbeszéléseket és a jó gyakorlatokat tömörítő kiscsoportos megbeszélések zárt ajtók mögött zajlottak. Ezek eredményeképp világossá vált, hogy a Karitász európai szervezetei számára a jövőbeli fő kihívás a humanitárius segítségnyújtás finanszírozási hátterének megteremtése, az ukrán menekültekről szóló kommunikáció folyamatos fenntartása, és ügyük megfelelő fórumokon való képviselete lesz.
