Ráég Karácsonyra a hídpénzbotrány
Jóval drágábban, kevesebb műszaki tartalommal készült el Magyarország egyik első számú szimbólumának, a Lánchídnak a felújítása Karácsony Gergely városvezetése alatt. Sokáig csak ennyit tudtunk meg a hírekből, mostanra azonban úgy tűnik, hogy az átkelő rekonstrukciója nem a nemzet, hanem az alkalmatlan, korrupt főpolgármesteri hivatal szimbóluma lesz.
A történet kezd annyira bonyolult lenni, hogy már-már nem is érdemes összefoglalni az összes részletet. Az ügyben már több nyomozás is zajlik. A gyanú szerint az ügy központi szála az A-Híd Zrt-hez és az Amnesty-vezér testvéréhez, Víg Mórhoz vezet. Feltételezések szerint ugyanis a praxisától eltiltott jogász cégének 1,4 milliárd forintot utalt a baloldali kormányok idején mindig jól járó A-Híd, a felújítás kivitelezője. Az 1,4 milliárdból aztán 900 millió forintot továbbutalhattak Vig Mór magánszámlájára, de hogy miért és mi lett ennek a pénznek a sorsa, azt egyelőre homály fedi.
Ami biztos, hogy elemzők szerint a botrány egyre inkább hasonlít a guruló dollárok ügyéhez, amelyben a baloldal 4 milliárd forintot kaphatott a 2022-es választási kampányra gyanús körülmények között.
Hogy ebben az esetben is szó volt-e hasonlóról, azt a hatóságok dolga eldönteni, ahogyan az is a nyomozók dolga lesz, hogy maradéktalanul kivizsgálják az ügyet. Ami viszont biztos, hogy Karácsony Gergely és köre nem sokat tesz azért, hogy tisztán lássunk az ügyben. Amit eddig csináltak, az többnyire a hárítás, a hallgatás és a maszatolás. Egyetlen bizonyítékot sem mutattak eddig, ami cáfolta volna a sajtóban keringő féltételezéseket. Márpedig információik vannak, hiszen a főpolgármester egy nyilatkozatában annyit azért elárult, hogy az A-Híd és Vig Mór cége közötti utalások még azelőtt történtek, hogy a főváros szerződött volna az A-Híddal a Lánchíd felújítására. Karácsony ugyanakkor ezzel a mondatával sem a válaszok, hanem a kérdések számát gyarapította. Érdekes például, hogy honnan tudja ő, hogy mikor zajlott le két magáncég között egy-egy tranzakció? Az sem segít eloszlatni a kételyeket, hogy a városvezetés elzárkózik attól, hogy a Fővárosi Közgyűlés egy vizsgálóbizottság keretei között járjon az ügy végére.
Mindez különösen fura azoktól a politikusoktól, akik a 2019-es választási kampányban átláthatóságot, tiszta kezeket és korrupció mentes vezetést ígértek. És most éppen az ellenkezőjét csinálják.
Ráadásul nem ez az első ügy, amelyben Karácsony és csapata a hallgatást választja. A Városháza eladása körüli ügyben, vagy a 99 Mozgalom finanszírozási botrányában is tisztázhatták volna a gyanút és eloszlathatták volna a félreértéseket, mégsem tették meg.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Lánchíd felújításának törvényessége és korrupció mentessége felett az a Tranparency International őrködött sikertelenül, amely szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb állama. Az állítást persze rengeteg ténnyel meg lehetne cáfolni, kezdve onnan, hogy ezzel a Transparency valójában nem a magyar kormányt, hanem az Európai Bizottságot bírálta, hiszen a brüsszeli testület nemrég fejezte be a magyar közbeszerzési rendszer és az igazságszolgáltatás teljes körű átvilágítását és mindent rendben talált – ezért is kezdődhetett meg a korábban zárolt Uniós források kifizetése. Ez az egyik szempont. Ezen felül
fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon hogyan vizsgálhatja hitelesen egy ország korrupciós folyamatait egy olyan szervezet, amely nem veszi észre, hogy az általa felügyelt projekt esetén 1,4 milliárd forint elköltése legalábbis gyanús?
Eszünkbe juthatnak a Tanú című film jelenetei és felmerülhet a kérdés, hogy vajon már akkor meglehetett a korrupció szempontjából „tiszta” minősítés a Tranparencytől, amikor még el sem kezdődött a beruházás?
Egy szónak is száz a vége: a Lánchíd felújítása körüli visszásságok a Demszky-korszak legsötétebb időszakát elevenítik fel és mindennél fontosabb, hogy a lehető legtisztábban lássunk az ügyben. És itt óriási a hatóságok felelőssége. A gyors és alapos munka lehet ugyanis a biztosíték arra, hogy a budapestiek az összes információ tudatában, megalapozott döntést tudjanak hozni a közelgő önkormányzati választáson.
