Bízhatunk a magyar gazdaságban
Novemberre odáig jutottunk, hogy az inflációt sikerült 8% alá szorítani, ami jóval meghaladja a tavaly év eleji, vagy év közepi várakozásokat, amikor még kevesen bíztak abban, hogy év végére sikerül 10% alatti értéket elérni. A trend idén tovább folytatódhat, a legtöbb várakozás 5 és 6% közé várja a mutatót. Ez pedig azt jelenti, hogy a családok végre fellélegezhetnek, nem kell attól tartaniuk, hogy a pénzromlás elviszi a fizetéseik növekedését. És éppen ez vezet át minket a következő olyan területre, amely bizakodásra ad okot. Mert míg Nyugat-Európa sok országában a Covid óta folyamatosan a reálbérek stagnálását, vagy csökkenését lehet megfigyelni, Magyarországon csupán egy szűkös esztendő volt.
A reálbérek 2022 augusztusa és 2023 szeptembere között csökkentek, onnantól kezdve a trend megfordult és a keresetek növekedése ismét nagyobb lett, mint az infláció mértéke. A folyamat pedig jó eséllyel idén sem áll le. Ennek jó alapot szolgáltat a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Előbbi 15, míg utóbbi 10%-kal növekedett már decembertől, köszönhetően a munkáltatók, a munkaadók és a kormány megállapodásának. A legalacsonyabb bérek ilyen mértékű emelése általában a magasabb kereseteket is magával húzza. Ez pedig
azt jelenti, hogy ha az infláció tartósan alacsony marad, akkor idén visszatérhet a reálbérek kétszámjegyű növekedése, vagyis minden család ismét léphet egyet előre.
Ez pedig remek lehetőséget teremt arra, hogy a magyar gazdaság ismét növekedési pályára álljon. Nem véletlen, hogy még a Magyarországgal nem túl kesztyűs kézzel bánó Európai Bizottság is úgy számol, hogy a GDP itthon idén majdnem dupla akkora ütemben bővül, mint az Uniós átlag. Vagyis hazánk idén tovább folytatja a felzárkózást Nyugat-Európához.
Van még egy tényező, ami a magyar gazdaság idei növekedéséhez nagyban hozzá tud járulni, ez pedig a beruházások. Szinte naponta jelentették be tavaly a különböző keleti és nyugati cégek, hogy Magyarországon hozzák létre új üzemüket, ide telepítik kutatás-fejlesztési központjukat. Most ért tehát be a kormány keleti nyitás politikája, amelynek köszönhetően a világ minden tájáról érkeznek befektetések hazánkba. Ráadásul nem is akármilyen iparágakban. Az elmúlt hónapokban több akkumulátorgyártó is Magyarországot választotta és a BYD, a világ legnagyobb elektromos autó gyártó vállalata is Magyarországon hozza létre első európai gyárát.
A magyar gazdaság tehát a jövőbe tart, bárki is állítja ennek az ellenkezőjét.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az említett beruházásokért öldöklő harc folyt Európa-szerte és nemcsak a 2004-ben csatlakozott államok között, hanem a nyugat-európai országok között is. Azt ugyanis mindenki elismeri, hogy a jövőben a zöld energiával kapcsolatos legfontosabb és legégetőbb kérdés annak tárolása lesz, hiszen jelenleg ez az egyik legnagyobb gátja a technológia fejlődésének. Aki pedig élen tud járni az ezzel kapcsolatos gyártásban és fejlesztésben, az óriási előnyre tesz szert és hosszú távon is megalapozhatja a jólétét. És Magyarország most éppen ezt teszi.
