A németek 60 százaléka már nem meri elmondani a véleményét – A helyzet sokkal rosszabb, mint 1953-ban volt!
Jól élsz, de ne kritizáld a rendszert. Ez volt a hallgatólagos alapelve annak, ami a német polgárokat jellemezte az elmúlt évtizedekben. Aztán jöttek a migránsok meg a Willkommenskultur, és a társadalom feszegetni kezdte a hallgatólagos megállapodás határait. Erre a hatalom kitalálta, és 2018 elejétől bevezette a „gyűlöletbeszédet szabályozó” cenzúratörvényt. Ez volt az egyik oka annak, hogy évről évre egyre kevesebb polgár merte elmondani a véleményét.
A NIUS cikke szerint ma már a helyzet sokkal rosszabb, mint 1953-ban.
A felmérést az Allensbach Intézet készítette és azért érdekes, mert 1953 óta minden évben megismételték. Így alakult ki a „szabadságindex”, amely mindössze két kérdésből állt a kezdetek óta:
„Úgy érzi, hogy ma szabadon kifejezheti politikai véleményét Németországban, vagy jobb, ha óvatos?”
Ennek megfelelően csak két válasz lehetséges.
1953-ban a németek többsége (58 százalék) még azt mondta, hogy szabadon kifejezheti magát. A felmérés 1971-ben érte el csúcspontját. Ekkor már a lakosság 83 százaléka vélte úgy, hogy szabadon elmondhatja a véleményét. Abban az évben Willy Brandt volt a kancellár.
De a helyzet évről évre romlott. Az idén a 83 helyett a válaszadóknak már csupán 40 százaléka látta úgy, hogy szabadon beszélhet. A németek 60 százaléka már nem meri elmondani a véleményét.
A szabadságindex legszembetűnőbb csökkenése 2011 és 2021 között, a Merkel-kormány idejében történt, amikor az index 66-ról 45 százalékra csökkent.
Ezt rontotta le két év alatt 40 százalékra a jelenlegi „közlekedési lámpa” koalíció.
Az átlagok mögött érdekes összefüggések vannak. 2023 novemberében az AfD támogatóinak 62 százaléka gondolta úgy, hogy már nem beszélhet szabadon, nem mellesleg az FDP (57 százalék), az SPD (46 százalék), a Baloldali Párt (45 százalék) és a CDU/CSU (43 százalék) támogatóinak többsége is így látta.
Ezzel szemben a Zöldek szavazói még ma is hisznek abban, hogy Németországban korlátlan a szólásszabadság. 75 százalékuk azt mondta, hogy szabadon beszélhet. Mindössze 19 százalékuk gondolta úgy, hogy nem fejezheti ki szabadon a politikai véleményét.
Az óvatosságot kedvelők aránya majdnem ugyanannyi mindkét országrészben. Kelet-Németországban 47 százalék, nyugaton 44 százalék.
