Magyarország az EU-csúcson nem vett részt az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos döntésben, megvétózta viszont az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában péntek reggel. A tagfelvételi tárgyalások megkezdését Ukrajnával rossz döntésnek nevezte, és közölte, annak esetleges negatív következményeit a magyarok nem fogják megfizetni.
A kormányfő hangsúlyozta, ezeket a költségeket azoknak kell állniuk, akik ezt a döntést meghozták, az uniós tagállamok megveszekedetten el akarnak indulni ebbe az irányba, így Magyarországnak az a lehetősége van, hogy figyelmeztessen, ez rossz döntés.
Ez a rossz döntés Magyarország lelkiismeretét nem terheli, később ezt a folyamatot meg tudjuk állítani
– tette hozzá, hangsúlyozva, a legvégső döntést a magyar parlament mondja ki Ukrajna tagfelvételéről. Ha meg kell védeni a magyar gazdák érdekét, akkor a kéziféket Magyarország be fogja húzni, e felől ne legyen kétségünk – jelentette ki a miniszterelnök.
hirdetésHozzátette, az unió szokott hozni rossz döntéseket, például a 2008-as pénzügyi válsággal, a migrációval kapcsolatban, vagy amikor az orosz-ukrán konfliktusban nem a béke felé indultak el, hanem a háború felé, és szankciókat vezettek be.
Magyarországnak nem érdeke az uniós hitelfelvétel
Az unió gazdálkodása úgy épül föl, hogy amennyi pénzt befizetünk, annyit lehet elkölteni. Egyszer tettünk kivételt, rosszul is jártunk – fogalmazott Orbán Viktor, felidézve: az Európai Unió már kipróbálta a közös hitelfelvételt a koronavírus utáni helyreállítás finanszírozásakor, ám nem engedték, hogy mindenki azonos módon férjen hozzá ehhez az összeghez. Többet ilyet nem szabad csinálni – jelentette ki a miniszterelnök.
Azt mondta, az ukrán helyzet rosszul áll, nem több pénzt kellene küldeni a háborúra, hanem meg kellene állítani a konfliktust, fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Orbán Viktor közölte: Ukrajna tagfelvételi tárgyalásainak elkezdése önmagában még nem sérti Magyarország érdekét, de ha az országot hitelből támogatják, már azonnali érdeksérelem van, ezért is vétózott.
Brüsszelnek ide kellett adnia a befagyasztott uniós forrásokat
Jobb későn, mint soha, ez a pénz jár nekünk, ide kellett adni – kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök azt, hogy Magyarország megkapja a befagyasztott uniós források egyharmadát. A miniszterelnök úgy fogalmazott:
Magyarország minden feltételt teljesített már jóval korábban. Ez a pénz jár nekünk, lehet halogatni, tologatni, ide tenni (…) újabb feltételeket támasztani, de a végén ide kell adni.
Orán Viktor hangsúlyozta: az elmúlt időszaknak vannak tanulságai. Az első, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is működik. A magas infláció, a szankciók okozta gazdasági zűrzavar, az energiaárak égbe emelkedése ellenére a magyar gazdaság átvészelte ezt az időszakot, sőt, az infláció a következő évben 5-6 százalék körül lesz, és a gazdasági növekedése is az egyik legmagasabb lesz az Európai Unióban.
A második tanulság az, hogy Brüsszelben változás kell, hogy történjen, mert az, hogy így packáztak Magyarországgal, jelzi, Brüsszelben van hajlam arra, hogy visszaéljen a hatalmával.
A harmadik tanulság pedig, hogy ami jár, az jár, előbb-utóbb úgyis oda kell adni. Hozzátette: amikor majd a pénz tényleg megvan, akkor dönt majd a magyar parlament arról, hogy mennyi menjen belőle a pedagógusok béremelésére, a kisvállalkozások támogatására, energetikai korszerűsítésre és így tovább – jelezte a kormányfő.
Magyarország megvétózta az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást
Magyarország az EU-csúcson nem vett részt az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos döntésben, megvétózta viszont az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő azt mondta, hosszú és nehéz vita zajlott le az EU-csúcson, nyolc órán keresztül próbálta meggyőzni a résztvevőket arról, hogy ne is tűzzék napirendre az ukrán csatlakozási tárgyalások ügyét, vagy ha napirendre tűzik, akkor legyen világos, hogy Ukrajna nem készült fel arra, hogy az unió tagja legyen.
Hozzátette: nem lehetett őket meggyőzni, a döntő érvük az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, tekintettel arra, hogy a végső szót Ukrajna tagságáról a nemzeti parlamenteknek kell kimondaniuk, köztük a magyarnak is. Jelezte: hosszú folyamat lesz, amíg eljut az ügy a parlamentekig, addig mintegy 75 olyan alkalom van, amikor a magyar kormány ezt a folyamatot megállíthatja.
Arra is kitért: meg kellett viszont vétóznia az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást, erre majd visszatérnek valószínűleg egy rendkívüli csúcs keretében valamikor februárban.
A szuverenitásvédelmi törvény bezárja a kiskapukat a guruló dollárok előtt
Orbán Viktor arról beszélt, minden ország legnagyobb kincse a saját függetlensége, a szuverenitása. Ezt szolgálja az alkotmányos rendszer is. A miniszterelnök hozzátette: a magyar rendszer jó, erős, izmos lábakon áll ugyan, de a 2022-es országgyűlési választások kampányában kiderült, hogy a láb között vagy mellett maradt némi hely, ahol az egerek besurrannak, vagy a dollárok begurulnak.
Elmondta, a magyar alkotmányos rendszer tiltja, a baloldal mégis megtalálta a módját annak, hogy részben a baloldali média, részben a baloldalhoz kapcsolódó, nekik dolgozó civil szervezetek, NGO-k támogatásán keresztül külföldi pénzzel befolyásolják a választást.
A szuverenitásvédelmi törvény azért született meg, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő – szögezte le Orbán Viktor.
Akiket külföldről finanszíroznak, azok most tiltakoznak
Akik a guruló dollárokból élnek, akiket külföldről finanszíroznak, azok most tiltakoznak, hangoskodnak, mert bezárultak a kiskapuk a guruló dollárok előtt – mondta el a frissen elfogadott szuverenitásvédelmi törvénycsomag kapcsán Orbán Viktor.
A kormányfő kiemelte: azok szólalnak meg, akik eddig ezt a pénzt kapták, azok tiltakoznak, akik ebből élnek, ez a zsoldosok tiltakozása.
Akinek az érdekét sérti a törvény, mert külföldről kapott eddig pénzt, annak nyilván nem tetszik – hangsúlyozta, hozzátéve: ez a törvénycsomag jól védi Magyarország érdekeit. Emlékeztetett azonban: a szuverenitás nem azt jelenti, hogy egy ország leválasztja magát a világ többi részéről, a világkereskedelembe való jó bekapcsolódás ugyanis nagy esélyeket rejt Magyarország számára.
Orbán Viktor szót ejtett a nemzeti konzultációról is, kiemelve: nem a kormány alakítja ki a közvélekedést, ehelyett az a dolga, hogy megértse, mit gondolnak a magyarok. Az emberek véleménynyilvánítása segíti a kormányt, amikor például meg kell vétózni Brüsszelben 26 ország pénzosztási kísérletét. “Nekem az ország közvéleményének, a magyar emberek szándékának ismerete jelenti a legnagyobb erőtartalékot” – fogalmazott.
A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának a brüsszeli Közmédia Központban az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója idején, a második napon, 2023. december 15-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
