Borús hangulatban várták a gazdaság szereplői, a lakosság és a kormány is tavaly ilyenkor a 2023-as esztendőt. Az energiaválság, a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt ugyanis éppen szárnyaltak az árak, az élemiszerek drágulása rég nem látott méretet öltött és minden másnak az ára is gyorsan, sokat emelkedett. A csúcsot idén januárban értük el, amikor is az árak 25,7%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ekkor határozta el a kormány, hogy kezébe veszi az irányítást és Orbán Viktor miniszterelnök meg is ígérte, hogy év végére a kabinet 10% alá szorítja az inflációt. A kormányfő szavait baloldali közgazdászok megmosolyogták, de még sok komolyan vehető elemző is szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet-e elérni a kitűzött célt. 

A kormány ugyanakkor elkezdett dolgozni az árak csökkentésén, a folyamat pedig – ha csak lassan is -, de elindult.

A kabinet kiterjesztette az árstopokat, bevezette a kötelező akciózást és folyamatos ellenőrzésekbe kezdett. Kiderült ugyanis, hogy a magas infláció egyik fő okozója nem más volt, mint a multik profitéhsége, az úgynevezett greedflation, amely világszerte felütötte a fejét, de Magyarországon kimagasló méreteket öltött. A szó azt a jelentésget írja le, amikor az üzletek – látva a növekvő árakat – az inflációra hivatkozva annál jóval nagyobb, indokolatlan mértékben emelik az áraikat, természetesen tovább gerjesztve ezzel a folyamatot. Ennek is sikerült megálljt parancsolni, a kormány ugyanis élesítette az online árfigyelő rendszerét, amely eddig nem látott versenyre ösztönözte a kereskedelmi láncokat. 

A folyamat elkezdett beérni, nyárra pedig az addig szkeptikus elemzők többsége is módosította előrejelzéseit és egyre többen látták megvalósíthatónak az egyszámjegyű inflációt az év végére.

A pénzromlás üteme ugyanis hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben csökkent és a lakosság is elkezdte érezni, hogy az árak már inkább stagnálnak, mintsem növekednek. Főleg így van ez, ha nem éves, hanem havi alapon végezzük el az összehasonlítást, ebben az esetben ugyanis azt látjuk, hogy azok hónapok óta gyakorlatilag stagnálnak sőt, egyes termékek esetén csökkennek is. Persze a multik itt lebuktatták magukat, hiszen kiderült, hogy kedvezményes áron is érdemes eladni a portékájukat, vagyis tulajdonképpen maguk ismerték el, hogy kihasználták és tovább fokozták az inflációt az indokolatlan áremelésekkel, a profitéhséggel.

Ami ugyanakkor a legfontosabb, hogy az egyszámjegyű infláció ideje már októberben, két hónappal a kormányzati cél előtt beköszöntött, most pedig

egyes elemzők már azt sem tartjék kizártnak, hogy decemberre 6% környékére mérséklődik a mutató.

A legfontosabb persze, hogy ebből mit éreznek a családok? Azt gondolom, hogy aki bemegy a boltba, már érezhetően több dolgot tud vásárolni a pénzéért, a kormányzat pedig továbbra sem csukta össze a családok fölé nyitott védőernyőt, hiszen a rezsicsökkentés, a kötelező akciók még most is azt a célt szolgálják, hogy a megélhetési költségek minél kevesebb részét vigyék el a családi kasszának.

Ráadásul közben a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhetően a családi kassza is gyarapszik. E két bérelem növelése pedig a többi bért is magával húzza, így a magyar gazdaság egy év után visszatérhet abba az állapotba, amikor a reálbérek növekedéséről beszélhetünk. Orbán Viktor nemrég azt mondta, hogy a kormány célja az, hogy 2024-ben ismét mindenki léphessen egyet előre. Bár lehet, hogy ez még most távolinak tűnik, a miniszterelnök szavait érdemes komolyan venni. 2010-ben senki nem gondolta, hogy lehet 10 év alatt egy millió munkahelyet teremteni, mégis sikerült. Év elején senki nem gondolta, hogy egyszámjegyűre lehet szorítani az inflációt, mégis sikerült. Így minden esély megvan rá, hogy ismét Orbán Viktornak lesz igaza.